Zsoltárok könyve
78. zsoltár
1. vers
Ászáf tanítása.
Népem, figyelj tanításomra,
fordítsátok fületeket szám beszédeihez!
2. vers
Példabeszédre nyitom számat,
rejtett dolgokat szólok a régi időből.
3. vers
Amiket hallottunk és tudunk,
amiket atyáink beszéltek el nekünk,
4. vers
nem titkoljuk fiaink elől,
a jövő nemzedéknek is elbeszéljük
az Úr dicséretét, hatalmát
és csodáit, amelyeket cselekedett.
5. vers
Mert bizonyságot állított Jákób elé,
és törvényt rendelt Izráelben,
és megparancsolta atyáinknak,
hogy tanítsák meg rájuk fiaikat.
6. vers
Tudja meg azokat a jövő nemzedék,
a születendő fiak,
és fölnövekedve beszéljék el az ő fiaiknak,
7. vers
hogy Istenbe vessék reménységüket,
ne felejtkezzenek el Isten dolgairól,
és tartsák meg parancsolatait.
8. vers
Hogy ne legyenek olyanok, mint atyáik:
makacs és lázadó nemzedék.
Olyan nemzedék, amelynek nem volt szilárd a szíve,
és lelke sem volt hű Isten iránt.
9. vers
Mint Efraim fiai, a fegyveres íjászok,
akik meghátráltak az ütközet napján.
10. vers
Nem őrizték meg Isten szövetségét,
és nem akartak törvénye szerint járni.
11. vers
Sőt elfelejtkeztek tetteiről,
csodáiról, amelyeket mutatott nekik.
12. vers
Atyáik előtt csodákat művelt
Egyiptom földjén, Cóan mezején.
13. vers
Kettéválasztotta a tengert, és átvitte őket,
a vizeket pedig falként állította föl.
14. vers
Nappal felhő által vezette őket,
egész éjen át pedig tűz fényével.
15. vers
Sziklákat hasított meg a pusztában,
és bőven adott inniuk a mélységes vizekből.
16. vers
Patakokat fakasztott a kősziklából,
és folyamok módjára öntötte vizüket.
17. vers
Mégis folyton vétkeztek ellene,
és lázadoztak a Felséges ellen a pusztában.
18. vers
Megkísértették Istent a szívükben:
kívánságuk szerinti ennivalót kértek.
19. vers
Így szóltak Isten ellen:
Tud-e Isten asztalt teríteni a pusztában?
20. vers
Íme, megütötte a kősziklát,
és víz ömlött, és patakok áradtak;
de vajon tud-e kenyeret is adni
és húsról gondoskodni népe számára?
21. vers
Meghallotta ezt az Úr, és megharagudott;
tűz gyulladt föl Jákób ellen,
és haragra gerjedt Izráel ellen,
22. vers
mert nem hittek Istenben,
és nem bíztak segítségében.
23. vers
Akkor parancsolt a felhőknek odafönn,
és megnyitotta az ég kapuit.
24. vers
Mannát hullatott rájuk eledelül,
és mennyei gabonát adott nekik.
25. vers
Angyalok kenyerét ette az ember,
bőséggel küldött nekik eleséget.
26. vers
Megindította a keleti szelet az egekben,
és elhozta erejével a déli szelet.
27. vers
Annyi húst hullatott rájuk, mint a por,
és annyi madarat, mint a tenger fövenye.
28. vers
Táboruk közepén hullatta le őket,
a sátraik körül.
29. vers
Ettek, és igen megelégedtek,
amit kívántak, azt hozott nekik.
30. vers
Mégsem hagytak föl kívánságaikkal,
bár még szájukban volt az étel.
31. vers
Ezért fölgerjedt ellenük Isten haragja,
sokakat megölt nagyjaik közül,
és levágta Izráel ifjait.
32. vers
Mindezek ellenére újból vétkeztek,
és nem hittek csodáinak.
33. vers
Ezért hiábavalóságban
hagyta telni napjaikat,
éveiket pedig rettegésben.
34. vers
Ha ölte őket, hozzá fordultak,
megtértek, és Istent keresték.
35. vers
Eszükbe jutott, hogy Isten a kősziklájuk,
és a felséges Isten a megváltójuk.
36. vers
És szájukkal hízelegtek,
de nyelvükkel hazudoztak neki.
37. vers
Szívük nem volt állhatatos iránta,
és nem voltak hűségesek szövetségéhez.
38. vers
Pedig ő irgalmas és bűnbocsátó,
nem semmisít meg,
sőt sokszor elfordítja haragját,
és nem engedi fölgerjedni indulatát.
39. vers
Megemlékezik arról, hogy test ők,
és olyanok, mint az ellebbenő szél,
amely nem tér vissza.
40. vers
Hányszor lázongtak ellene a pusztában,
hányszor okoztak neki fájdalmat a kietlenben!
41. vers
Újra és újra kísértették Istent,
ingerelték Izráel szentjét.
42. vers
Nem emlékeztek meg az ő kezéről,
sem arról a napról, amelyen
megváltotta őket a nyomorgatótól,
43. vers
amikor jeleket tett Egyiptomban
és csodákat Cóan mezején.
44. vers
Vérré változtatta folyóikat,
nem ihattak patakjaikból.
45. vers
Bogarakat bocsátott rájuk,
amelyek emésztették őket,
és békákat, amelyek pusztították őket.
46. vers
Termésüket a cserebogárnak adta,
munkájuk gyümölcsét a sáskának.
47. vers
Szőlőjüket jégesővel pusztította el,
fügefáikat ónos esővel.
48. vers
Odavetette marháikat a jégesőnek,
jószágukat pedig a mennyköveknek.
49. vers
Rájuk bocsátotta haragja tüzét,
mérgét, búsulását és a szorongattatást:
a gonosz angyalok seregét.
50. vers
Utat tört haragjának,
és nem óvta meg lelküket a haláltól,
életüket döghalálnak vetette.
51. vers
Megölt minden elsőszülöttet Egyiptomban,
a férfierő zsengéjét Hám sátraiban.
52. vers
Elindította népét, mint juhokat,
és vezette, mint nyájat a pusztában.
53. vers
Biztonságban vezette őket,
és nem féltek,
ellenségeiket pedig elborította a tenger.
54. vers
Bevitte őket szent határába,
arra a hegyre, amelyet jobbjával szerzett.
55. vers
Népeket űzött ki előlük,
elosztotta nekik az örökséget sorsvetéssel,
és letelepítette sátraikban Izráel törzseit.
56. vers
De ők megkísértették a magasságos Istent,
lázongtak ellene, és nem őrizték meg intelmeit.
57. vers
Elfordultak, és hűtlenek lettek,
mint atyáik, átfordultak, mint a csalfa íj.
58. vers
Haragra ingerelték őt magaslataikkal,
és bosszantották faragott bálványaikkal.
59. vers
Mikor Isten meghallotta ezt,
fölgerjedt, és nagyon megutálta Izráelt.
60. vers
Elvetette magától silói hajlékát,
a sátrat, amelyben az emberek között lakott.
61. vers
Sőt fogságra adta erejét,
ékességét pedig ellenség kezébe.
62. vers
Népét a fegyvernek szolgáltatta ki,
fölgerjedt öröksége ellen.
63. vers
Ifjait tűz emésztette meg,
és szüzei nászdal nélkül maradtak.
64. vers
Papjai fegyver által hullottak el,
és özvegyei nem sirathattak.
65. vers
Akkor, mint aki addig aludt,
fölserkent az Úr,
mint egy bortól vigadozó hős,
66. vers
és visszaverte ellenségeit,
és örök gyalázatot hozott rájuk.
67. vers
De megutálta József sátrát,
és nem választotta Efraim törzsét,
68. vers
hanem Júda törzsét választotta,
Sion hegyét, amelyet szeret.
69. vers
Fölépítette szent helyét,
mint egy magaslatot,
mint a földet, melynek örök alapot vetett.
70. vers
Kiválasztotta szolgáját, Dávidot,
és elhozta a juhok aklaiból.
71. vers
A szoptatós juhok mellől hozta el,
hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét
és Izráelt, az ő örökségét.
72. vers
És szívének tökéletessége szerint
legeltette őket, és bölcs kezével vezette őket.
Könyvek
