Márk evangéliuma
1. fejezet
1. vers
Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete,
2. vers
amint meg van írva Ézsaiás prófétánál: Íme, elküldöm az én követemet előtted, aki előkészíti a te utadat.
3. vers
Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!
4. vers
Így jelent meg János, aki a pusztában keresztelt, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára.
5. vers
Júdea egész környékének és Jeruzsálemnek a lakói is mind kimentek hozzá, megvallották bűneiket, és megkeresztelkedtek általa a Jordán vizében.
6. vers
János pedig teveszőr ruhát és dereka körül bőrövet viselt, sáskát és erdei mézet evett,
7. vers
és ezt hirdette: Utánam jön, aki erősebb nálam; és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva sarujának szíját megoldjam.
8. vers
Én vízzel keresztelek, de ő majd Szentlélekkel keresztel meg titeket.
9. vers
Azokban a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és János megkeresztelte a Jordánban.
10. vers
És amint kijött a vízből, látta, hogy a menny megnyílik, és a Lélek mint galamb leszáll reá.
11. vers
És szózat hangzott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm.
12. vers
A Lélek pedig azonnal elragadta őt a pusztába.
13. vers
És a pusztában volt negyven napig, ahol a Sátán megkísértette, vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki.
14. vers
Miután Jánost tömlöcbe vetették, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát.
15. vers
Ezt mondta: Betelt az idő, elközelített az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!
16. vers
Amikor a Galileai-tenger mellett járt, meglátta Simont és Andrást, annak testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak.
17. vers
Így szólt hozzájuk Jézus: Kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket!
18. vers
És azonnal otthagyták hálóikat, és követték őt.
19. vers
Amikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, amint a hajóban hálóikat javítgatták.
20. vers
Őket is azonnal hívta, ők pedig apjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva követték őt.
21. vers
Kapernaumba mentek, és mindjárt szombaton bement a zsinagógába, és tanított.
22. vers
Álmélkodtak tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.
23. vers
Éppen ott volt a zsinagógájukban egy tisztátalan lélektől megszállott ember, aki így kiáltott fel:
24. vers
Mi közünk hozzád, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.
25. vers
De Jézus ráparancsolt: Némulj el, és menj ki belőle!
26. vers
A tisztátalan lélek pedig megrángatta az embert, és hangosan kiáltva kiment belőle.
27. vers
Mindnyájan elálmélkodtak, annyira, hogy egymás között kérdezgették: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek neki?
28. vers
És azonnal elterjedt a híre Galilea egész környékén.
29. vers
Ahogy a zsinagógából kiment, Simon és András házához mentek Jakabbal és Jánossal együtt.
30. vers
Simon anyósa pedig lázas betegen feküdt, és nyomban szóltak is neki felőle.
31. vers
Ő odament, megfogta a kezét, és talpra állította, mire azonnal elhagyta a láz, és szolgált nekik.
32. vers
Estefelé, amikor leszállt a nap, hozzá vittek minden beteget és megszállottat,
33. vers
úgyhogy az egész város odagyűlt az ajtó elé.
34. vers
Sokakat meggyógyított ekkor, akik különféle betegségekben sínylődtek, sok ördögöt is kiűzött, és nem hagyta szólni az ördögöket, mivelhogy felismerték.
35. vers
Kora reggel, még szürkületben fölkelt, kiment, és egy puszta helyre ment, ahol imádkozott.
36. vers
Simon pedig és a vele levők utánasiettek,
37. vers
és amikor megtalálták, ezt mondták neki: Mindenki téged keres.
38. vers
Ő pedig így válaszolt: Menjünk máshova, a közeli városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.
39. vers
Be is járta egész Galileát, és prédikált zsinagógáikban, és ördögöket űzött ki.
40. vers
És odament hozzá egy leprás, aki könyörögve leborult előtte, és azt mondta neki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem.
41. vers
Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: Akarom, tisztulj meg!
42. vers
És azonnal eltávozott tőle a lepra, és megtisztult,
43. vers
majd Jézus szigorúan ráparancsolva nyomban elküldte.
44. vers
Azt mondta neki: Vigyázz, senkinek semmit ne szólj, hanem eredj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel a tisztulásodért, amit Mózes rendelt, bizonyságul nekik.
45. vers
Az pedig elment, és mindenfelé kezdte hirdetni és terjeszteni, ami vele történt, annyira, hogy Jézus már be sem mehetett nyilvánosan a városba, hanem kint, puszta helyeken volt, és oda mentek hozzá mindenfelől.
Könyvek
