Példabeszédek könyve
1. fejezet
1. vers
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei
2. vers
a bölcsesség és erkölcs tanulására,
az értelmes beszéd megértésére.
3. vers
Okos intésként, igazságnak, ítéletnek
és becsületességnek megnyerésére szolgál,
4. vers
hogy az egyszerű emberek eszességet,
az ifjak tudást és meggondolást kapjanak.
5. vers
Hallja ezt a bölcs, és növelje tudását,
és az értelmes helyes tanácsokra tegyen szert,
6. vers
hogy megértse a példabeszédeket és példázatokat,
a bölcsek beszédeit és találós meséit.
7. vers
Az Úrnak félelme az ismeret kezdete.
A bölcsességet és erkölcsi tanítást
csupán a bolondok vetik meg.
8. vers
Hallgasd, fiam, apád erkölcsi tanítását,
és anyád oktatását ne hagyd el!
9. vers
Mert kedves ékesség lesz az a fejednek,
és aranylánc a nyakadra.
10. vers
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani,
ne engedj nekik!
11. vers
Ha azt mondják: „Gyere velünk,
álljunk lesben a vérontásra,
settenkedjünk az ártatlan után ok nélkül!
12. vers
Nyeljük el őket élve, mint a sír és
egészen úgy, mint akik a mélységbe szálltak;
13. vers
és szerezzünk mindenféle drága kincset,
töltsük meg házainkat zsákmánnyal!
14. vers
Végy részt köztünk a sorsvetésben,
és közös erszényünk legyen mindnyájunknak!”,
15. vers
fiam, ne járj ezekkel egy úton,
tartsd vissza a lábad ösvényüktől,
16. vers
mert lábuk a gonosz felé fut,
és vérontásra siet.
17. vers
Mert hiába vetik ki a hálót
minden szárnyas szeme láttára:
18. vers
a maguk vére árán ólálkodnak,
saját lelkük kárára állnak lesben.
19. vers
Ilyen az útja minden kapzsi embernek:
a saját életét veszíti el.
20. vers
A bölcsesség kint kiált szerteszét,
az utcákon hallatja szavát.
21. vers
Lármás utcasarkokon kiált
a kapuk bejáratánál,
a városban mondja beszédeit.
22. vers
Meddig szeretitek, ó, ti együgyűek, az együgyűséget,
és meddig gyönyörködnek a csúfolók a csúfolódásban,
és meddig gyűlölik a balgák a tudományt?
23. vers
Térjetek meg dorgálásomra!
Íme, kiárasztom rátok lelkemet,
tudtotokra adom beszédeimet.
24. vers
Mivel hívtalak titeket, és vonakodtatok,
kiterjesztettem kezemet, de senki sem figyelt;
25. vers
elhagytátok minden tanácsomat,
és feddésemmel nem törődtetek,
26. vers
ezért én is nevetek nyomorúságotokon,
kicsúfollak, amikor eljön az, amitől féltek.
27. vers
Mikor eljön az, amitől féltek, mint a vihar,
és nyomorúságotok, mint a forgószél, elközelget;
amikor eljön reátok a nyomorúság és a szorongattatás,
28. vers
akkor majd segítségül hívnak engem,
de nem hallgatom meg őket;
keresnek engem, de nem találnak meg.
29. vers
Azért, mert gyűlölték a tudományt,
és nem az Úr félelmét választották.
30. vers
Nem engedtek tanácsomnak,
megvetették minden feddésemet.
31. vers
Útjuk gyümölcséből esznek,
és saját tanácsukkal laknak jól.
32. vers
Mert az együgyűeket pártosságuk öli meg,
és a balgákat önteltségük veszti el.
33. vers
Aki pedig rám hallgat, biztonságban lakik,
és nyugalomban él, mert nem kell félnie a gonosztól.
Könyvek
