Példabeszédek könyve
26. fejezet
1. vers
Mint a hó a nyárhoz,
és az eső az aratáshoz,
úgy nem illik a bolondhoz a tisztelet.
2. vers
Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske,
úgy az ok nélküli átok sem száll az emberre.
3. vers
Ostor való a lónak, fék a szamárnak,
és vessző a bolondok hátának.
4. vers
Ne felelj a bolondnak bolondsága szerint,
hogy ne légy te is hozzá hasonló.
5. vers
Felelj a bolondnak bolondságához mérten,
hogy ne tartsa bölcsnek magát.
6. vers
Aki bolond által üzen valamit,
a saját lábát vágja le, és kárt szenved.
7. vers
Mint a bénának a lába,
úgy lóg a bölcs mondás a bolondok szájában.*
8. vers
Mint aki követ tesz a parittyába,
úgy jár az, aki a bolondnak tiszteletet ad.
9. vers
Mint részeg ember kezébe a tövis,
úgy akad bele az eszes mondás
a bolondok szájába.
10. vers
Mint az íjász, aki mindenkit megsebez,
olyan az, aki bolondot
vagy csavargókat fogad föl.
11. vers
Amint az eb visszatér a maga okádására,
úgy ismétli meg a bolond is bolondságát.
12. vers
Láttál-e olyan embert,
aki a maga szemében bölcs?
A bolond felől jobb reménységed lehet,
mint felőle!
13. vers
Azt mondja a rest:
Oroszlán van az úton,
oroszlán van az utcákon!
14. vers
Ahogy az ajtó forog a sarkán,
úgy forog a lusta is az ágyában.
15. vers
Még ha kezét a tálba nyújtotta is a rest,
arra már lusta, hogy a szájához emelje.
16. vers
Bölcsebb a rest a maga szemében,
mint hét olyan, aki okos feleletet ad.
17. vers
Kóbor ebet ragad fülön,
aki fölháborodik olyan civódáson,
amely nem rá tartozik.
18. vers
Mint a balga, aki tüzes
és halálos nyilakat lövöldöz,
19. vers
olyan az, aki megcsalja felebarátját,
és azt mondja: Csak tréfáltam!
20. vers
Ha elfogy a fa, kialszik a tűz;
ha nincs pletykálkodó, megszűnik a viszály.
21. vers
Mint parázsra a szén és tűzre a fa,
olyan a kötekedő ember a viszály szítására.
22. vers
A pletykálkodó szavai ínyencfalatok,
és bejutnak az ember bensőjébe.
23. vers
Mint az ezüst salakjával bevont agyagedény,
olyanok a tüzes ajkak a gonosz szívén.
24. vers
Beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölködő,
holott szívében álnokságot gondol.
25. vers
Ha kedvesen szól, ne bízzál benne,
mert hét utálatosság van a szívében!
26. vers
Elfedezhető a gyűlölete csalással,
de nyilvánvalóvá lesz a gonoszsága a gyülekezetben.
27. vers
Aki másnak vermet ás, maga esik bele;
és aki fölhengeríti a követ, arra gurul az vissza.
28. vers
A hazug nyelvű gyűlöli az általa megrontott embert,
és a hízelgő száj romlást hoz.
Könyvek
