Példabeszédek könyve
23. fejezet
1. vers
Mikor az uralkodóval ülsz le enni,
szorgosan figyelj arra, mi van előtted.
2. vers
Kést tegyél a torkodra,
ha mértéktelen vagy.
3. vers
Ne kívánd csemegéit, mert csalétek az.
4. vers
Ne fáradozz azon, hogy meggazdagodj,
az ilyen megfontolástól állj el.
5. vers
Amint szemet vetsz rá, már el is tűnik előled,
mert hirtelen olyan szárnya támad,
mint a sasnak, és elrepül az ég felé!
6. vers
Ne egyél az irigy tekintetű étkéből,
és ne kívánd csemegéit!
7. vers
Mert olyan ő, mint aki
számolgatja magában a falatot:
„Egyél és igyál!” – mondja neked,
de még sincs jóakarattal hozzád.*
8. vers
Falatodat, amelyet megettél, kihányod,
és ékes beszédedet csak hiába vesztegeted.
9. vers
A bolond füle hallatára ne beszélj,
mert megveti szavaid bölcsességét.
10. vers
Ne mozdítsd el a régi határt,
és az árva mezejébe ne kapj bele,
11. vers
mert megváltójuk erős:
ő perli ügyüket veled!
12. vers
Add szívedet az erkölcsi tanításra
és füledet a bölcs beszédekre.
13. vers
Ne vond meg a gyermektől a fenyítést:
ha megvered vesszővel, nem hal bele.
14. vers
Mert megvered ugyan vesszővel,
de lelkét kiragadod a Seolból.
15. vers
Fiam, ha bölcs lesz a szíved,
az én szívem is örül.
16. vers
És vigadoznak veséim,
ha ajkad igazat szól.
17. vers
Ne irigykedjék szíved a bűnösökre,
hanem az Úr félelmében maradj meg mindennap.
18. vers
Mert biztosan van jövendő,
és reménységed nem semmisül meg.
19. vers
Hallgass rám, fiam, légy bölcs,
és őrizd meg szívedet ezen az úton.
20. vers
Ne légy a bor mellett dőzsölők között,
sem azok között, akik a húsevésben tobzódnak.
21. vers
Mert a részeges és tobzódó elszegényedik,
és rongyokba öltöztet a sok alvás.
22. vers
Hallgass apádra, aki téged nemzett,
és ne vesd meg anyádat, mikor megöregszik.
23. vers
Szerezz igazságot,
és el ne add; sem a bölcsességet,
az erkölcsöt és értelmet.
24. vers
Igen örül az igaznak az apja,
és aki bölcset nemzett, örvendezik neki.
25. vers
Vigadjon apád és anyád,
és örvendezzen, aki szült téged.
26. vers
Add nekem, fiam, a szívedet,
és tartsd szemed előtt útjaimat!
27. vers
Mert mély verem a parázna asszony,
és szűk kút az idegen asszony.
28. vers
Leselkedik, mint a tolvaj,
és szaporítja az emberek közt a hitetleneket.
29. vers
Kinek jaj? Kinek baj?
Ki veszekedik? Kinek van panasza?
Ki kap ok nélkül sebeket?
Kinek a szemei vörösek?
30. vers
Azoknak, akik borral mulatnak,
akik a jó bor kóstolására igyekeznek.
31. vers
Ne nézd a bort, milyen vörös színt játszik,
mint mutatja csillogását a pohárban,
mert könnyen lecsúszik az,
32. vers
és végül megmar, mint a kígyó,
megcsíp, mint a mérges kígyó.
33. vers
Zavaros dolgokat lát majd szemed,
és szíved bolondokat beszél.
34. vers
Olyan leszel,
mint aki a tenger közepén fekszik,
és mint aki az árbócfa tetején van.
35. vers
Ütöttek, de nem fájt nekem,
vertek, de nem éreztem!
Amikor fölébredek, folytatom,
újra csak ezt keresem.
Könyvek
