Péter második levele

Fejezetek:

1 2 3

1. vers

Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola, azoknak, akik velünk egyenlő drága hitet nyertek a mi Istenünknek és megtartónknak, Jézus Krisztusnak az igazsága által:

2. vers

Kegyelem és békesség áradjon rátok bőségesen az Istennek és Jézusnak, a mi Urunknak megismerésében.

3. vers

Az ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való az ő megismerése által, aki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott,

4. vers

amelyek által igen nagy és becses ígéretekkel ajándékozott meg bennünket, hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek, kikerülve azt a romlottságot, amely a kívánság miatt van a világban.

5. vers

Éppen ezért minden igyekezettel azon legyetek, hogy a ti hitetekhez bőségesen adjatok még erényt, az erényhez ismeretet,

6. vers

az ismerethez pedig önuralmat, az önuralomhoz türelmet, a türelemhez kegyességet,

7. vers

a kegyességhez testvériességet, a testvériességhez szeretetet.

8. vers

Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem lesztek sem tétlenek, sem gyümölcstelenek a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésében.

9. vers

Akiben pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, elfelejtkezett a régi bűneiből való megtisztulásáról.

10. vers

Azért, testvéreim, igyekezzetek még inkább megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztatásotokat, mert ha ezeket teszitek, soha nem buktok el.

11. vers

Mert így gazdagon megadatik nektek a bemenetel a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába.

12. vers

Azért mindenkor emlékeztetni foglak titeket ezekre, noha tudjátok ezeket, és erősek vagytok a jelenvaló igazságban.

13. vers

De amíg ebben a porsátorban vagyok, helyesnek tartom, hogy emlékeztetéssel ébresztgesselek titeket.

14. vers

Mert tudom, hogy hamar leteszem porsátramat, ahogyan a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nekem.

15. vers

De igyekszem, hogy halálom után is mindenkor megemlékezzetek ezekről.

16. vers

Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem mint akik szemtanúi voltunk nagyságának.

17. vers

Mert amikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy a felséges dicsőség ilyen szózata jutott hozzá: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm”,

18. vers

akkor ezt a mennyből hozzá intézett szózatot mi hallottuk, mert együtt voltunk vele a szent hegyen.

19. vers

És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpára, amíg felvirrad a nappal, és hajnalcsillag kel fel a szívetekben.

20. vers

Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írásban egy prófécia sem származik saját magyarázatból,

21. vers

mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem Isten szent emberei a Szentlélektől indíttatva szóltak.

Fejezetek:

1 2 3