Pál levele a galatákhoz

1. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4 5 6


1. vers

Pál apostol, nem emberektől, nem is ember által, hanem Jézus Krisztus és az Atya Isten által, aki feltámasztotta őt a halálból,


2. vers

és a velem levő testvérek mindnyájan, Galácia gyülekezeteinek.


3. vers

Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól,


4. vers

aki önmagát adta a mi bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelenvaló gonosz világból az Istennek, a mi Atyánknak akarata szerint,


5. vers

akinek dicsőség örökkön örökké! Ámen.


Nincs más evangélium


6. vers

Csodálkozom, hogy attól, aki titeket Krisztus kegyelme által elhívott, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltok,


7. vers

hol­ott nincs más, de némelyek megzavarnak titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát.


8. vers

De még ha mi magunk vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azonkívül, amit hirdettünk, átkozott legyen.


9. vers

Ahogy előbb mondtuk, most ismét mondom: Ha valaki nektek más evangéliumot hirdet azonkívül, amit elfogadtatok, átkozott legyen.


Pált Isten kiválasztotta az evangélium hirdetésére


10. vers

Mert most embereknek engedek vagy Istennek? Vagy embereknek igyekszem tetszeni? Mert ha még embereknek igyekeznék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája.


11. vers

Tudjátok meg, testvéreim, hogy az általam hirdetett evangélium nem emberektől való,


12. vers

mert én sem emberektől kaptam, nem is tanítottak arra, hanem Jézus Krisztus kijelentése által.


13. vers

Mert hallottátok, hogyan forgolódtam egykor a zsidóságban, hogy fölöttébb üldöztem és pusztítottam az Isten egyházát,


14. vers

és felülmúltam a zsidóságban sok nemzetembeli kortársamat, szerfelett rajongva atyáim hagyományaiért.


15. vers

De amikor tetszett annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott, és kegyelme által elhívott,


16. vers

hogy kijelentse Fiát bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között, nem tanácskoztam testtel és vérrel.


17. vers

Jeruzsálembe sem mentem fel apostol elődeimhez, hanem elmentem Arábiába, és ismét visszatértem Damaszkuszba.


18. vers

Majd három esztendő múlva felmentem Jeruzsálembe, hogy meglátogassam Kéfást, és nála maradtam tizenöt napig.


19. vers

Az apostolok közül pedig mást nem láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét.


20. vers

Amiket pedig nektek írok, íme, Isten színe előtt mondom, hogy nem hazudok.


21. vers

Azután Szíria és Cilicia tartományaiba mentem.


22. vers

Júdea keresztyén gyülekezetei előtt pedig személyesen ismeretlen voltam,


23. vers

csak azt hallották, hogy aki minket egykor üldözött, most hirdeti azt a hitet, amelyet valamikor pusztított.


24. vers

És dicsőítették értem Istent.

Fejezetek:


Könyvek