Abdiás próféta könyve

1. vers

Abdiás látomása.
Így szól az én Istenem, az Úr Edómról:
Hírt hallottunk az Úrtól,
hírnök küldetett a népekhez:
Keljetek föl, és haddal támadjunk rá!

2. vers

Íme, kicsinnyé teszlek a népek között,
fölöttébb utálatos leszel.

3. vers

Szíved kevélysége csalt meg téged,
aki sziklahasadékokban laksz,
akinek lakóhelye magasan van,
és aki azt mondod szívedben:
Ki taszíthatna engem a földre?

4. vers

Ha olyan magasra szállnál is, mint a sas,
és ha a csillagok közé raknád is fészkedet,
onnan is lerántalak – ezt mondja az Úr.

5. vers

Ha tolvajok törnének rád vagy éjjeli rablók
– ó, hogy tönkre fogsz menni! –,
nem annyit lopnának-e, amennyit akarnak?
Ha szőlőszüretelők jönnének rád,
nem hagynának böngészésre valót.

6. vers

Mennyire kifosztják Ézsaut,
hogy fölkutatják rejtett kincseit!

7. vers

A határig űz minden szövetségesed,
megcsalnak, levernek jó barátaid;
kenyeret adtál nekik, de ők tőrbe csalnak.
És ő nem érti.

8. vers

Azon a napon – ezt mondja az Úr –
vajon nem vesztem-e ki a bölcseket Edómból
és az értelmet Ézsau hegyéről?!

9. vers

Megrémülnek vitézeid, ó, Témán,
mert mindenkit kiirtanak
öldöklés által Ézsau hegyéről.

10. vers

A Jákób öcséd ellen elkövetett erőszakért
szégyen borul rád, és mindörökre kiirtanak!

11. vers

Mert te félreálltál,
amikor idegenek rabolták kincseit,
és barbárok törtek be kapuján,
Jeruzsálemre pedig sorsot vetettek:
te is olyan voltál, mint bármelyikük.

12. vers

De ne nézz kárörömmel öcséd napján,
szerencsétlenségének napján,
és ne örvendj Júda fiain veszedelmük napján!
Ne kérkedj a szorongattatás napján!

13. vers

Ne törj be népem kapuján
nyomorúsága napján,
ne nézd te is kárörömmel a baját
nyomorúsága napján!
Ne nyúljatok kincseihez
nyomorúsága napján!

14. vers

Ne állj az útkereszteződésbe,
hogy elveszítsd a menekülőket,
és ne ejtsd el a szorongattatás napján
azokat, akik megmaradtak belőle!

15. vers

Mert közel van az Úr napja
minden nép ellen.
Ahogyan te cselekedtél,
úgy cselekszenek veled is;
visszaszáll fejedre az, amit tettél.

16. vers

Mert ahogyan ti szent hegyemen ittatok,
úgy iszik majd szüntelenül minden nép.
Bizony fulladásig isznak,
és olyanok lesznek, mintha nem is lettek volna.

17. vers

De a Sion hegyén szabadulás lesz,
és szent lesz az;
Jákób háza pedig birtokba veszi örökségét.

18. vers

Jákób háza tűz lesz, József háza láng,
Ézsau háza pedig pozdorja.
Meggyújtják és megemésztik őket,
nem marad meg senki Ézsau házából,
mert az Úr szólt.

19. vers

A déliek birtokba veszik Ézsau hegyét,
a síkságon lakók pedig a filiszteusok földjét.
Birtokba veszik Efraim és Samária területeit,
Benjámint meg Gileádot.

20. vers

Izráel fiainak ez a száműzött serege
birtokba veszi Kánaán földjét Sareptáig,
a Jeruzsálemből való száműzöttek pedig,
akik Szefáradban vannak,
elfoglalják majd a déli városokat.

21. vers

Szabadítók mennek föl Sion hegyére,
hogy megítéljék Ézsau hegyét,
és az Úré lesz a királyság.

Fejezetek:

1