Példabeszédek könyve
30. fejezet
1. vers
Ágúrnak, a masszái Jáke fiának beszédei. Prófécia, melyet ő Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak mondott.*
2. vers
Minden embernél tudatlanabb vagyok,
és nincs bennem emberi értelem.
3. vers
Nem tanultam bölcsességet,
de a Szent tudományát ismerem.
4. vers
Ki ment föl az égbe, és ki szállt le onnan?
Ki fogta össze markába a szelet?
Ki kötötte köntösébe a vizet?
Ki szabta meg a föld minden határát?
Tudod-e, mi a neve, és mi a fiának neve?
5. vers
Istennek minden beszéde igen tiszta,
és pajzsa ő a hozzá folyamodóknak.
6. vers
Ne tégy hozzá beszédéhez,
hogy meg ne feddjen téged,
és hazuggá ne légy.
7. vers
Két dolgot kérek tőled,
mielőtt meghalok,
ne tagadd meg tőlem!
8. vers
A hiábavaló és hazug beszédet
messze távolítsd tőlem.
Se szegénységet, se gazdagságot
ne adj nekem:
táplálj engem hozzám illő eledellel,
9. vers
hogy megelégedve meg ne tagadjalak,
és azt ne mondjam: kicsoda az Úr?
Szegénységre se hagyj jutnom,
hogy ne lopjak,
és meg ne vessem Istenem nevét!
10. vers
Ne rágalmazd a szolgát az ura előtt,
hogy meg ne átkozzon,
és bűnhődnöd ne kelljen.
11. vers
Van olyan népség,
amelyik átkozza apját,
és anyját sem áldja.
12. vers
Van olyan népség,
amely tisztának tartja magát,
pedig rútságából nem tisztult meg.
13. vers
Van olyan népség,
amely kevély szemű,
és tekintetét magasra emeli!
14. vers
Van olyan népség,
amelyiknek fogai fegyverek,
és amelynek zápfogai kések,
hogy fölfalják a szegényeket e földről,
és a szűkölködőket az emberek közül.
15. vers
Két lánya van a piócának:
add ide, add ide!
Ez a három nem lakik jól,
sőt négyen nem mondják, hogy elég:
16. vers
a sír és a meddő asszony,
a föld, mely nem telik meg vízzel,
és a tűz, amely sosem mondja: elég!
17. vers
Aki kicsúfolja apját,
vagy megelégeli az anyja iránti engedelmességet,
annak szemét kivájják a völgyben lévő hollók,
és megeszik a sasfiókák.
18. vers
E három megfoghatatlan előttem,
és e négy dolgot nem tudom:
19. vers
a sas útját az égben,
a kígyó útját a kősziklán,
a hajó útját a mély tengeren
és a férfi útját a leánnyal.
20. vers
Ilyen a parázna asszony útja:
eszik, azután megtörli száját, és azt mondja:
„Nem tettem semmi rosszat.”
21. vers
Három dolog miatt rendül meg a föld,
és négyet nem szenvedhet el:
22. vers
a szolgát, ha uralkodik, a bolondot,
mikor jóllakik kenyérrel,
23. vers
a gyűlölt asszonyt, ha mégis férjhez megy,
és a szolgálót, ha asszonya örököse lesz.
24. vers
Van négy apró állat a földön,
amelyek mégis nagyon bölcsek:
25. vers
a hangyák népe erőtlen,
mégis megkeresik nyáron a maguk táplálékát;
26. vers
a mormoták népe nem hatalmas,
mégis kősziklára építik házukat;
27. vers
a sáskáknak nincs királyuk,
mégis mindnyájan szép rendben vonulnak ki;
28. vers
a gyíkot kézzel megfoghatod,
mégis ott van a királyok palotáiban.
29. vers
Hárman vannak, akik szépen járnak,
sőt négyen, akik jól haladnak:
30. vers
az oroszlán, amely hatalmas a vadak között,
és nem fut el senki elől;
31. vers
a harcra fölszerszámozott ló
vagy a kecskebak
és a serege élén álló király.*
32. vers
Ha olyan bolond voltál,
hogy fölfuvalkodtál, vagy gonoszt terveztél,
tedd szádra a kezedet.
33. vers
Mert aki tejet köpül, vajat csinál;
és aki erősen fújja ki az orrát,
vért hoz ki belőle;
aki pedig haragot szít,
az viszályt kelt.
Könyvek
