Példabeszédek könyve

7. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Fiam, tartsd meg beszédeimet,

és parancsaimat zárd magadba!


2. vers

Tartsd meg parancsolataimat, és élni fogsz,

és őrizd tanításomat, mint szemed fényét.


3. vers

Kösd azokat ujjaidra,

írd föl azokat szíved táblájára!


4. vers

Mondd a bölcsességnek:

„Néném vagy te”,

és az eszességet hívd rokonodnak,


5. vers

hogy megőrizzen téged

a nem hozzád tartozó asszonytól

és a beszédével hízelkedő idegentől.


6. vers

Mert házam ablakán át,

a rács mögül kinéztem,


7. vers

és láttam a bolondok között,

észrevettem a fiatalok között egy esztelen ifjút.


8. vers

Az utcán ment, befordult a sarkon,

egy asszony házához vezető úton lépegetett


9. vers

alkonyatkor, a nap estjén

és sötét éjszaka.


10. vers

És íme, az asszony eléje lépett

a paráznák öltözetében, csalfa szívvel.


11. vers

Csapodár és féktelen,

lába sem tud otthon nyugodni.


12. vers

Néha az utcán, néha a tereken van,

és minden sarkon leselkedik.


13. vers

Megragadta őt, megcsókolta,

és szemtelenségre vetemedve azt mondta neki:


14. vers

Hálaáldozattal tartoztam,

ma adtam meg fogadalmamat.


15. vers

Ezért jöttem ki eléd,

nagyon kerestelek téged, és most rád találtam!


16. vers

Paplanokkal megvetettem ágyamat,

egyiptomi szövésű szőnyegekkel.


17. vers

Ágyamat mirhával, aloéval

és fahéjjal illatosítottam.


18. vers

Jöjj, töltsük az időt szerelmeskedéssel virradatig,

élvezzük ki a szerelem gyönyörét!


19. vers

Mert nincs itthon a férjem,

messzi útra ment.


20. vers

Egy erszény pénzt vett magához,

csak holdtöltére jön haza.


21. vers

És rávette őt mesterkedéseivel,

hízelgő ajkával elcsábította.


22. vers

Az pedig úgy ment utána,

mint az ökör a vágóhídra,

mint a bolond, aki csapdába szalad,


23. vers

míg nyíl nem fúrja át a máját;

vagy mint a madár, amely a kelepcébe siet,

és nem tudja, hogy az életével játszik.


24. vers

Ezért most, fiaim, hallgassatok rám,

és figyeljetek szám beszédére!


25. vers

Ne hajoljon szíved az ilyen nő útjai felé,

és ne tévelyegj az ösvényein!


26. vers

Mert sok sebesültet ejtett már,

és sokan vannak, akiket megölt.


27. vers

Háza sírba vivő út,

amely a halál hajlékába vezet.

Fejezetek:


Könyvek