Példabeszédek könyve
25. fejezet
1. vers
Még ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze.
2. vers
Isten dicsősége az,
hogy a dolgokat elrejti,
a királyok tisztessége pedig,
hogy a dolgokat kikutatják.
3. vers
Az ég magassága, a föld mélysége
és a királyok szíve kikutathatatlan.
4. vers
Távolítsd el az ezüstből a salakot,
és edényt készít belőle az ötvös.
5. vers
Távolítsd el a bűnöst a király elől,
és igazsággal erősödik meg az ő trónja.
6. vers
Ne dicsekedj a király előtt,
és ne állj a nagyok helyére.
7. vers
Mert jobb, ha azt mondják neked:
„Jöjj, kerülj följebb!”,
mint ha megaláznak egy előkelőbb előtt.
8. vers
Amit megláttál, ne vidd hirtelen perre,
hogy végül ne kelljen kérdezned,
mit is cselekedjél, ha megszégyenít felebarátod.
9. vers
Peres ügyedet intézd el felebarátoddal,
de másnak a titkát ne fedd föl,
10. vers
hogy ne gyalázzon téged, aki hallja,
mert akkor rágalmadat nem vonhatod vissza.
11. vers
Mint az aranyalma ezüsttányéron,
olyan a helyén mondott ige.
12. vers
Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer,
olyan a bölcs intés a szófogadó fülnek.
13. vers
Mint a havas hideg aratás idején,
olyan a hű követ azoknak, akik elküldték,
mert megvidámítja urai lelkét.
14. vers
Mint a felhő és szél,
melyekben nincs eső,
olyan az az ember,
aki hamis ajándékkal kérkedik.
15. vers
Türelemmel a fejedelmet is
ki lehet engesztelni,
és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
16. vers
Ha mézet találsz, egyél, amennyi jólesik,
de sokat ne egyél, nehogy kihányd.
17. vers
Ritkán tedd lábadat felebarátod házába,
hogy torkig ne legyen veled,
és meg ne gyűlöljön.
18. vers
Pöröly, kard és éles nyíl az olyan ember,
aki hamisan tanúskodik felebarátja ellen.
19. vers
Mint a rossz fog és roskatag láb,
olyan a hitetlenekbe vetett bizalom
a nyomorúság idején.
20. vers
Mint aki leveti ruháját hideg időben,
és mint az ecet lúggal keverve,
olyan, aki dalol a bánatos szívű ember előtt.*
21. vers
Ha éhezik, aki gyűlöl téged,
adj neki kenyeret,
és ha szomjazik, adj neki vizet.
22. vers
Mert parazsat gyűjtesz fejére,
és az Úr megfizet neked.
23. vers
Az északi szél esőt szül,
a suttogó nyelv pedig haragos ábrázatot.
24. vers
Jobb a háztető ormán lakni,
mint egy házban egy házsártos asszonnyal.
25. vers
Mint a hideg víz a megfáradt embernek,
olyan a messze földről kapott jó hír.
26. vers
Mint a fölkavart forrás és a megromlott kút,
olyan az igaz, aki meginog a gonosz előtt.
27. vers
Túl sok mézet enni nem jó,
a magunk dicsőségét keresni sem dicsőség.
28. vers
Mint a romos és bekerítetlen város,
olyan az az ember, akinek nincsen önuralma.
Könyvek
