Példabeszédek könyve

chapter 25


Chapters:


verse #1

Még ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze.


verse #2

Isten dicsősége az,

hogy a dolgokat elrejti,

a királyok tisztessége pedig,

hogy a dolgokat kikutatják.


verse #3

Az ég magassága, a föld mélysége

és a királyok szíve kikutathatatlan.


verse #4

Távolítsd el az ezüstből a salakot,

és edényt készít belőle az ötvös.


verse #5

Távolítsd el a bűnöst a király elől,

és igazsággal erősödik meg az ő trónja.


verse #6

Ne dicsekedj a király előtt,

és ne állj a nagyok helyére.


verse #7

Mert jobb, ha azt mondják neked:

„Jöjj, kerülj följebb!”,

mint ha megaláznak egy előkelőbb előtt.


verse #8

Amit megláttál, ne vidd hirtelen perre,

hogy végül ne kelljen kérdezned,

mit is cselekedjél, ha megszégyenít felebarátod.


verse #9

Peres ügyedet intézd el felebarátoddal,

de másnak a titkát ne fedd föl,


verse #10

hogy ne gyalázzon téged, aki hallja,

mert akkor rágalmadat nem vonhatod vissza.


verse #11

Mint az aranyalma ezüsttányéron,

olyan a helyén mondott ige.


verse #12

Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer,

olyan a bölcs intés a szófogadó fülnek.


verse #13

Mint a havas hideg aratás idején,

olyan a hű követ azoknak, akik elküldték,

mert megvidámítja urai lelkét.


verse #14

Mint a felhő és szél,

melyekben nincs eső,

olyan az az ember,

aki hamis ajándékkal kérkedik.


verse #15

Türelemmel a fejedelmet is

ki lehet engesztelni,

és a szelíd beszéd megtöri a csontot.


verse #16

Ha mézet találsz, egyél, amennyi jólesik,

de sokat ne egyél, nehogy kihányd.


verse #17

Ritkán tedd lábadat felebarátod házába,

hogy torkig ne legyen veled,

és meg ne gyűlöljön.


verse #18

Pöröly, kard és éles nyíl az olyan ember,

aki hamisan tanúskodik felebarátja ellen.


verse #19

Mint a rossz fog és roskatag láb,

olyan a hitetlenekbe vetett bizalom

a nyomorúság idején.


verse #20

Mint aki leveti ruháját hideg időben,

és mint az ecet lúggal keverve,

olyan, aki dalol a bánatos szívű ember előtt.*


verse #21

Ha éhezik, aki gyűlöl téged,

adj neki kenyeret,

és ha szomjazik, adj neki vizet.


verse #22

Mert parazsat gyűjtesz fejére,

és az Úr megfizet neked.


verse #23

Az északi szél esőt szül,

a suttogó nyelv pedig haragos ábrázatot.


verse #24

Jobb a háztető ormán lakni,

mint egy házban egy házsártos asszonnyal.


verse #25

Mint a hideg víz a megfáradt embernek,

olyan a messze földről kapott jó hír.


verse #26

Mint a fölkavart forrás és a megromlott kút,

olyan az igaz, aki meginog a gonosz előtt.


verse #27

Túl sok mézet enni nem jó,

a magunk dicsőségét keresni sem dicsőség.


verse #28

Mint a romos és bekerítetlen város,

olyan az az ember, akinek nincsen önuralma.

Chapters:


Books