chapter 1
Pál, Krisztus Jézus apostola, a mi megtartó Istenünknek és Krisztus Jézusnak, a mi reménységünknek rendelése szerint,
Timóteusnak, igaz gyermekemnek a hitben: Kegyelem, irgalom és békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól.
Amikor Macedóniába mentem, kértelek téged, hogy maradj Efezusban, és parancsold meg némelyeknek, hogy ne hirdessenek tévtanokat,
se mesékkel és vég nélküli nemzetségtáblázatokkal ne foglalkozzanak, amelyek inkább vitatkozást támasztanak, mint Isten szerinti épülést hit által.
A rendelkezés célja a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből való szeretet.
Ettől némelyek eltévelyedtek, az üres beszédre hajlottak,
törvénytanítók akarnak lenni, de nem értik sem azokat, amiket beszélnek, sem azokat, amiket bizonygatnak.
Tudjuk pedig, hogy a törvény jó, ha valaki törvényszerűen él vele,
és tudja, hogy a törvényt nem az igazért rendelték, hanem a törvényszegőkért és engedetlenekért, az istentelenekért és bűnösökért, a szentségtelenekért és a latrokért, az apagyilkosokért és anyagyilkosokért, az emberölőkért,
a paráznákért, fajtalanokért, emberrablókért, hazugokért, hamisan esküvőkért és ami csak ellenkezik az egészséges tanítással
az áldott Isten dicsőségének evangéliuma szerint, amelyet rám bízott.
Hálát adok annak, aki engem megerősített, a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, hogy hűnek ítélt és szolgálatra rendelt
engem, aki korábban istenkáromló, üldöző és erőszakoskodó voltam, de könyörült rajtam, mert tudatlanul cselekedtem hitetlenségben.
De bőségesen kiáradt rám a mi Urunk kegyelme a Krisztus Jézusban való hittel és szeretettel.
Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy a bűnösöket megmentse, akik között én vagyok az első.
De azért könyörült rajtam, hogy Krisztus Jézus bennem mutassa meg legelőbb teljes hosszútűrését, példa gyanánt azoknak, akik majd hisznek benne az örök életre.
Az örökkévaló királynak pedig, a halhatatlan, láthatatlan, egyetlen Istennek tisztelet és dicsőség örökkön örökké! Ámen.
Azt a parancsot adom neked, fiam, Timóteus, a rólad szóló korábbi próféciák szerint, hogy harcold meg a nemes harcot,
tartsd meg a hitet és a jó lelkiismeretet, amelyet egyesek elvetettek, és a hit dolgában hajótörést szenvedtek.
Ezek közül való Hümenaiosz és Alexandrosz, akiket átadtam a Sátánnak, hadd tanulják meg, hogy ne káromkodjanak.