chapter 1
Az Úr szava, amely Hóseáshoz, Beéri fiához szólt, Uzzijjának, Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak az idejében és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében.
Amikor az Úr beszélni kezdett Hóseás által, azt mondta az Úr Hóseásnak: Menj, végy magadnak parázna feleséget és parázna gyermekeket, mert bizony paráználkodik az ország, nem követi az Urat.
Elment tehát, és elvette Gómert, Diblaim leányát. Az várandós lett, és fiút szült neki.
Akkor azt mondta neki az Úr: Nevezd őt Jezréelnek, mert még egy kis idő, és megbüntetem Jéhú házát Jezréel vérontása miatt, és eltörlöm Izráel házának királyságát.
Azon a napon eltöröm Izráel íját Jezréel völgyében.
És Gómer ismét várandós lett, és leányt szült. Akkor azt mondta Hóseásnak az Úr: Hívd „Nincs kegyelem”-nek, mert nem kegyelmezek többé Izráel házának, és nem könyörülök meg rajtuk.
De Júda házának megkegyelmezek, és megszabadítom őket az Úr, az ő Istenük által. De nem íj, kard vagy háború által, se nem lovak vagy lovasok által szabadítom meg őket.
Miután elválasztotta „Nincs kegyelmet”, ismét várandós lett, és fiút szült.
Az Úr pedig azt mondta: Nevezd el „Nem népem”-nek, mert ti nem vagytok az én népem, és én sem vagyok a tiétek.
De mégis annyi lesz Izráel fiainak száma, mint a homok a tenger partján, amely meg nem mérhető, és meg nem számolható. Akkor ott, ahol azt mondták nekik: „Nem vagytok az én népem”, ezt fogják mondani nekik: „Az élő Istennek fiai!”
Összegyűlnek majd Júda fiai és Izráel fiai, és közösen egy fejedelmet választanak. Följönnek az ország minden részéből, mert nagy lesz Jezréel napja!
Mondjátok testvéreiteknek: „Népem”, és nővéreiteknek: „Van kegyelem”!