Pál első levele a korinthusiakhoz

chapter 1


Chapters:


verse #1

Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola és Szószthenész, a testvér,


verse #2

Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek mindazokkal együtt, akik bármely helyen segítségül hívják a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, aki az ő Uruk és a miénk is.


verse #3

Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.


verse #4

Hálát adok Istennek mindenkor értetek az Isten kegyelméért, amelyet a Krisztus Jézusban adott nektek,


verse #5

hogy mindenben meggazdagodtatok őbenne, minden beszédben és minden ismeretben,


verse #6

amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek.


verse #7

Ezért nem is szűkölködtök semmilyen kegyelmi ajándékban, várva a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését,


verse #8

aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján.


verse #9

Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre.


verse #10

Kérlek azonban titeket, testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek köztetek szakadások, hanem legyetek ismét egy értelmen és azonos véleményen.


verse #11

Mert, testvéreim, Khloé embereitől megtudtam, hogy viszályok vannak közöttetek.


verse #12

Arról beszélek, hogy közöttetek mindenki ezt mondja: Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én pedig Krisztusé.


verse #13

Hát Krisztus részekre osztható? Vagy Pált feszítették meg értetek, vagy Pál nevére kereszteltettetek meg?


verse #14

Hálát adok Istennek, hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, kivéve Kriszpuszt és Gájuszt,


verse #15

nehogy valaki azt mondja, hogy a magam nevére kereszteltem.


verse #16

Megkereszteltem még Sztefanász háza népét is, ezenkívül nem tudom, hogy valaki mást is kereszteltem volna.


verse #17

Mert Krisztus nem azért küldött engem, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, de nem szólásban való bölcsességgel, hogy Krisztus keresztje ne legyen hiábavaló.


verse #18

Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik megtartatunk, Isten ereje.


verse #19

Mert meg van írva: Elvesztem a bölcsek bölcsességét, és az értelmesek értelmét elvetem.


verse #20

Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világnak vitázója? Nemde bolondsággá tette Isten e világ bölcsességét?


verse #21

Mert miután az Isten bölcsességében nem ismerte meg a világ a bölcsesség által Istent, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket.


verse #22

Mert egyfelől a zsidók jelt kérnek, másfelől a görögök bölcsességet keresnek.


verse #23

Mi pedig a megfeszített Krisztust prédikáljuk, aki a zsidóknak ugyan botránkozás, a pogányoknak pedig bolondság,


verse #24

ámde maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek is Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.


verse #25

Mert Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és Isten erőtlensége erősebb az embereknél.


verse #26

Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim, hogy nem sokan vagytok bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasok, nem sokan nemesek.


verse #27

Hanem a világ bolondjait választotta ki magának Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ erőtleneit választotta ki magának Isten, hogy megszégyenítse az erőseket,


verse #28

és a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse,


verse #29

hogy senki ne dicsekedjék őelőtte.


verse #30

De általa ti a Krisztus Jézusban vagytok, aki Istentől bölcsességül, igazságul, szentségül és váltságul lett nekünk,


verse #31

hogy amint meg van írva: Aki dicsekszik, az az Úrban dicsekedjék.

Chapters:


Books