Pál első levele a korinthusiakhoz
capítulo 1
verso 1
Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából elhívott apostola és Szószthenész, a testvér,
verso 2
Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek mindazokkal együtt, akik bármely helyen segítségül hívják a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, aki az ő Uruk és a miénk is.
verso 3
Kegyelem nektek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
verso 4
Hálát adok Istennek mindenkor értetek az Isten kegyelméért, amelyet a Krisztus Jézusban adott nektek,
verso 5
hogy mindenben meggazdagodtatok őbenne, minden beszédben és minden ismeretben,
verso 6
amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek.
verso 7
Ezért nem is szűkölködtök semmilyen kegyelmi ajándékban, várva a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését,
verso 8
aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján.
verso 9
Hű az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre.
verso 10
Kérlek azonban titeket, testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek köztetek szakadások, hanem legyetek ismét egy értelmen és azonos véleményen.
verso 11
Mert, testvéreim, Khloé embereitől megtudtam, hogy viszályok vannak közöttetek.
verso 12
Arról beszélek, hogy közöttetek mindenki ezt mondja: Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én pedig Krisztusé.
verso 13
Hát Krisztus részekre osztható? Vagy Pált feszítették meg értetek, vagy Pál nevére kereszteltettetek meg?
verso 14
Hálát adok Istennek, hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, kivéve Kriszpuszt és Gájuszt,
verso 15
nehogy valaki azt mondja, hogy a magam nevére kereszteltem.
verso 16
Megkereszteltem még Sztefanász háza népét is, ezenkívül nem tudom, hogy valaki mást is kereszteltem volna.
verso 17
Mert Krisztus nem azért küldött engem, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, de nem szólásban való bölcsességgel, hogy Krisztus keresztje ne legyen hiábavaló.
verso 18
Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik megtartatunk, Isten ereje.
verso 19
Mert meg van írva: Elvesztem a bölcsek bölcsességét, és az értelmesek értelmét elvetem.
verso 20
Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világnak vitázója? Nemde bolondsággá tette Isten e világ bölcsességét?
verso 21
Mert miután az Isten bölcsességében nem ismerte meg a világ a bölcsesség által Istent, tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket.
verso 22
Mert egyfelől a zsidók jelt kérnek, másfelől a görögök bölcsességet keresnek.
verso 23
Mi pedig a megfeszített Krisztust prédikáljuk, aki a zsidóknak ugyan botránkozás, a pogányoknak pedig bolondság,
verso 24
ámde maguknak az elhívottaknak, zsidóknak és görögöknek is Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.
verso 25
Mert Isten bolondsága bölcsebb az embereknél, és Isten erőtlensége erősebb az embereknél.
verso 26
Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim, hogy nem sokan vagytok bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasok, nem sokan nemesek.
verso 27
Hanem a világ bolondjait választotta ki magának Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ erőtleneit választotta ki magának Isten, hogy megszégyenítse az erőseket,
verso 28
és a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse,
verso 29
hogy senki ne dicsekedjék őelőtte.
verso 30
De általa ti a Krisztus Jézusban vagytok, aki Istentől bölcsességül, igazságul, szentségül és váltságul lett nekünk,
verso 31
hogy amint meg van írva: Aki dicsekszik, az az Úrban dicsekedjék.
Libros
