Jakab levele
capítulo 1
verso 1
Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, üdvözletemet küldöm a szétszórtságban élő tizenkét törzsnek.
Állhatatosság a kísértésben
verso 2
Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek,
verso 3
tudva, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez.
verso 4
Az állhatatosság tökéletes cselekedetet jelent, hogy tökéletesek és hibátlanok legyetek, minden fogyatkozás nélkül.
verso 5
Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja, és megkapja.
verso 6
De kérje hittel, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, hasonló a tenger habjához, amelyet a szél hajt és ide-oda hány.
verso 7
Mert ne vélje, hogy kaphat valamit az Úrtól
verso 8
az ilyen kétszívű és minden útjában állhatatlan ember.
verso 9
Dicsekedjék pedig az alacsony sorsú testvér az ő nagyságával,
verso 10
a gazdag pedig az ő alacsonyságával, mert elmúlik, mint a fű virága.
verso 11
Mert felkel a nap perzselő hőségével, és megszárítja a füvet, virága elhull, és szépsége elvész. Így hervad el a gazdag is az ő útjaiban.
verso 12
Boldog ember az, aki a kísértésben kitart, mert miután megpróbáltatott, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr ígért az őt szeretőknek.
verso 13
Senki se mondja, amikor kísértésbe esik, hogy Isten kísért engem, mert Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért.
verso 14
Hanem mindenki kísértésbe esik, amikor vonja és csábítja tulajdon kívánsága.
verso 15
Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig teljességre jutva halált nemz.
verso 16
Szeretett testvéreim, ne tévelyegjetek:
verso 17
minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosság Atyjától száll alá, akinél nincs változás vagy változásnak árnyéka.
verso 18
Az ő akarata szült minket az igazság igéje által, hogy teremtményeinek első zsengéje legyünk.
Az ige hallgatása és megtartása
verso 19
Tudjátok, szeretett testvéreim, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
verso 20
Mert az ember haragja nem munkálja Isten igazságát.
verso 21
Azért vessetek el minden undokságot és a gonoszság sokaságát, és szelíden fogadjátok a belétek oltott igét, amely megtarthatja lelketeket.
verso 22
Az igének pedig cselekvői legyetek, ne csak hallgatói, becsapva magatokat.
verso 23
Mert ha valaki hallgatója az igének, de nem cselekvője, az ilyen hasonló ahhoz az emberhez, aki a tükörben megnézi természet szerinti ábrázatát,
verso 24
majd miután megnézte magát, és elment, azonnal elfelejti, hogy milyen volt.
verso 25
De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad mellette, és nem feledékeny hallgató, hanem tevékeny cselekvő, az boldog lesz tetteiben.
verso 26
Ha valaki istenfélőnek tartja magát, de nem fékezi meg a nyelvét, hanem megcsalja a maga szívét, annak istentisztelete hiábavaló.
verso 27
A tiszta és szeplő nélküli istenfélelem Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket nyomorúságukban és szeplőtelenül megőrizni magunkat e világtól.
Libros
