Márk evangéliuma
capítulo 1
verso 1
Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete,
verso 2
amint meg van írva Ézsaiás prófétánál: Íme, elküldöm az én követemet előtted, aki előkészíti a te utadat.
verso 3
Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit!
verso 4
Így jelent meg János, aki a pusztában keresztelt, és hirdette a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára.
verso 5
Júdea egész környékének és Jeruzsálemnek a lakói is mind kimentek hozzá, megvallották bűneiket, és megkeresztelkedtek általa a Jordán vizében.
verso 6
János pedig teveszőr ruhát és dereka körül bőrövet viselt, sáskát és erdei mézet evett,
verso 7
és ezt hirdette: Utánam jön, aki erősebb nálam; és én arra sem vagyok méltó, hogy lehajolva sarujának szíját megoldjam.
verso 8
Én vízzel keresztelek, de ő majd Szentlélekkel keresztel meg titeket.
verso 9
Azokban a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és János megkeresztelte a Jordánban.
verso 10
És amint kijött a vízből, látta, hogy a menny megnyílik, és a Lélek mint galamb leszáll reá.
verso 11
És szózat hangzott a mennyből: Te vagy az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm.
verso 12
A Lélek pedig azonnal elragadta őt a pusztába.
verso 13
És a pusztában volt negyven napig, ahol a Sátán megkísértette, vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki.
verso 14
Miután Jánost tömlöcbe vetették, Jézus Galileába ment, és hirdette az Isten evangéliumát.
verso 15
Ezt mondta: Betelt az idő, elközelített az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!
verso 16
Amikor a Galileai-tenger mellett járt, meglátta Simont és Andrást, annak testvérét, amint hálót vetettek a tengerbe, mert halászok voltak.
verso 17
Így szólt hozzájuk Jézus: Kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket!
verso 18
És azonnal otthagyták hálóikat, és követték őt.
verso 19
Amikor kissé továbbment, meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, amint a hajóban hálóikat javítgatták.
verso 20
Őket is azonnal hívta, ők pedig apjukat, Zebedeust a napszámosokkal a hajóban hagyva követték őt.
verso 21
Kapernaumba mentek, és mindjárt szombaton bement a zsinagógába, és tanított.
verso 22
Álmélkodtak tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.
verso 23
Éppen ott volt a zsinagógájukban egy tisztátalan lélektől megszállott ember, aki így kiáltott fel:
verso 24
Mi közünk hozzád, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje.
verso 25
De Jézus ráparancsolt: Némulj el, és menj ki belőle!
verso 26
A tisztátalan lélek pedig megrángatta az embert, és hangosan kiáltva kiment belőle.
verso 27
Mindnyájan elálmélkodtak, annyira, hogy egymás között kérdezgették: Mi ez? Micsoda új tudomány ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek is, és engedelmeskednek neki?
verso 28
És azonnal elterjedt a híre Galilea egész környékén.
verso 29
Ahogy a zsinagógából kiment, Simon és András házához mentek Jakabbal és Jánossal együtt.
verso 30
Simon anyósa pedig lázas betegen feküdt, és nyomban szóltak is neki felőle.
verso 31
Ő odament, megfogta a kezét, és talpra állította, mire azonnal elhagyta a láz, és szolgált nekik.
verso 32
Estefelé, amikor leszállt a nap, hozzá vittek minden beteget és megszállottat,
verso 33
úgyhogy az egész város odagyűlt az ajtó elé.
verso 34
Sokakat meggyógyított ekkor, akik különféle betegségekben sínylődtek, sok ördögöt is kiűzött, és nem hagyta szólni az ördögöket, mivelhogy felismerték.
verso 35
Kora reggel, még szürkületben fölkelt, kiment, és egy puszta helyre ment, ahol imádkozott.
verso 36
Simon pedig és a vele levők utánasiettek,
verso 37
és amikor megtalálták, ezt mondták neki: Mindenki téged keres.
verso 38
Ő pedig így válaszolt: Menjünk máshova, a közeli városokba, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.
verso 39
Be is járta egész Galileát, és prédikált zsinagógáikban, és ördögöket űzött ki.
verso 40
És odament hozzá egy leprás, aki könyörögve leborult előtte, és azt mondta neki: Ha akarod, megtisztíthatsz engem.
verso 41
Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: Akarom, tisztulj meg!
verso 42
És azonnal eltávozott tőle a lepra, és megtisztult,
verso 43
majd Jézus szigorúan ráparancsolva nyomban elküldte.
verso 44
Azt mondta neki: Vigyázz, senkinek semmit ne szólj, hanem eredj, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel a tisztulásodért, amit Mózes rendelt, bizonyságul nekik.
verso 45
Az pedig elment, és mindenfelé kezdte hirdetni és terjeszteni, ami vele történt, annyira, hogy Jézus már be sem mehetett nyilvánosan a városba, hanem kint, puszta helyeken volt, és oda mentek hozzá mindenfelől.
Libros
