Márk evangéliuma
capítulo 10
verso 1
Onnan útra kelve Júdea vidékére ment és a Jordán túlsó partjára, ahol ismét sokaság gyűlt hozzá, ő pedig szokása szerint tanította őket.
verso 2
A farizeusok pedig azért, hogy próbára tegyék, odamentek hozzá, és megkérdezték tőle, hogy szabad-e a férjnek a feleségét elbocsátania.
verso 3
Mit parancsolt nektek Mózes? – kérdezett vissza.
verso 4
Erre azt válaszolták: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk.
verso 5
Jézus ekkor azt mondta nekik: Szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsolatot,
verso 6
mert a teremtés kezdete óta Isten férfiúvá és asszonnyá teremtette őket.
verso 7
Azért elhagyja az ember apját és anyját, ragaszkodik a feleségéhez,
verso 8
és lesznek ketten egy testté. Azért többé nem kettő az, hanem egy test.
verso 9
Amit tehát az Isten egybekötött, ember azt el ne válassza.
verso 10
Otthon ismét megkérdezték erről a tanítványai.
verso 11
Ő pedig azt mondta nekik: Aki elbocsátja a feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene.
verso 12
Ha pedig a feleség hagyja el a férjét, és mással kel egybe, házasságtörést követ el.
verso 13
Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok pedig megdorgálták azokat, akik ezt tették.
verso 14
Amikor Jézus ezt észrevette, haragra gerjedt, és azt mondta nekik: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
verso 15
Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba.
verso 16
Aztán megölelte és kezét rájuk helyezve megáldotta őket.
verso 17
Amikor útnak indult, hozzá futott egy ember, térdre borult előtte, és megkérdezte: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem?
verso 18
Jézus pedig azt mondta neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül Isten.
verso 19
Tudod a parancsolatokat: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tégy hamis tanúbizonyságot, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat.
verso 20
Az pedig így válaszolt: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.
verso 21
Jézus rátekintett, és megkedvelte őt, majd azt mondta neki: Egy fogyatkozásod van, eredj el, add el minden vagyonodat, add a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, azután jöjj, és kövess engem!
verso 22
Az pedig elszomorodott ezen a beszéden, és búsan elment, mert nagy vagyona volt.
verso 23
Jézus pedig körültekintve így szólt tanítványaihoz: Milyen nehéz a gazdagoknak bejutni Isten országába!
verso 24
A tanítványok megdöbbentek szavain, mire Jézus ismét megszólalt, és azt mondta nekik: Gyermekeim, milyen nehéz bejutni Isten országába!
verso 25
Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni Isten országába.
verso 26
Akkor azok még inkább elképedtek, és azt kérdezték egymás között: Akkor hát kicsoda üdvözülhet?
verso 27
Jézus rájuk tekintett, és azt mondta: Az embereknek lehetetlen, de Istennek nem, mert Istennek minden lehetséges.
verso 28
Erre Péter azt mondta neki: Íme, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.
verso 29
Jézus pedig így felelt: Bizony mondom nektek, senki sincs, aki elhagyta házát, fiútestvéreit, nőtestvéreit, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy szántóföldjeit énérettem és az evangéliumért,
verso 30
és ne kapna százannyit most ebben az időben, házakat, fiútestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világban pedig örök életet.
verso 31
Mert sok elsőből lesz utolsó és sok utolsóból első.
verso 32
Útban voltak, hogy fölmenjenek Jeruzsálembe. Előttük ment Jézus, ők pedig álmélkodva és félve követték. Ekkor ismét maga mellé vette a tizenkettőt, és kezdett nekik azokról a dolgokról beszélni, hogy mi minden fog majd vele történni:
verso 33
Íme, felmegyünk Jeruzsálembe – mondta –, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik, és átadják a pogányoknak,
verso 34
majd megcsúfolják, megköpdösik, megostorozzák és megölik, de harmadnapon feltámad.
verso 35
Ekkor hozzálépett Jakab és János, Zebedeus fiai, és ezt mondták: Mester, szeretnénk, ha megtennéd azt, amire kérünk.
verso 36
Ő pedig azt kérdezte: Mit szeretnétek, hogy megtegyek?
verso 37
Azok pedig azt mondták neki: Add meg nekünk, hogy egyikünk jobb kezed felől, másikunk pedig bal kezed felől üljön a te dicsőségedben!
verso 38
Jézus akkor így szólt hozzájuk: Nem tudjátok, mit kértek. Vajon megihatjátok-e a poharat, amelyet én megiszom, és megkeresztelkedhettek-e azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?
verso 39
Azok pedig így feleltek: Megtehetjük. Jézus erre azt mondta nekik: A poharat ugyan, amelyet én megiszom, megisszátok, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek,
verso 40
de az én jobb és bal kezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, akiknek elkészíttetett.
verso 41
Amikor meghallotta ezt a tíz tanítvány, megharagudtak Jakabra és Jánosra.
verso 42
Jézus pedig magához szólítva őket azt mondta nekik: Tudjátok, hogy azok, akik a pogányok között fejedelmeknek számítanak, uralkodnak felettük, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk.
verso 43
De nem így lesz közöttetek, hanem aki nagy akar lenni közöttetek, az legyen a ti szolgátok,
verso 44
és aki közületek első akar lenni, az legyen mindenkinek a szolgája.
verso 45
Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és váltságul adja életét sokakért.
verso 46
Azután Jerikóba érkeztek. Amikor Jézus tanítványaival és a nagy sokasággal elhagyta Jerikót, ott ült és koldult az út mellett Timeus fia, a vak Bartimeus,
verso 47
aki amikor meghallotta, hogy ez a názáreti Jézus, kiabálni kezdett: Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!
verso 48
És sokan megfeddték őt, hogy hallgasson, de ő annál jobban kiáltotta: Dávid Fia, könyörülj rajtam!
verso 49
Akkor Jézus megállt, és azt mondta: Hívjátok ide! Odahívták a vakot, és ezt mondták neki: Bízzál, kelj föl, hív téged!
verso 50
Ő pedig felsőruháját ledobta, felugrott, és Jézushoz ment.
verso 51
Jézus megkérdezte tőle: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig azt mondta neki: Mester, hogy lássak!
verso 52
Jézus ekkor így szólt: Eredj el, a te hited megtartott téged. És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt az úton.
Libros
