Pál második levele Timóteushoz
capítulo 1
verso 1
Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola, a Krisztus Jézusban való élet ígérete szerint,
verso 2
Timóteusnak, szeretett gyermekemnek: Kegyelem, irgalom, békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól.
Hálaadás Timóteus hitéért
verso 3
Hálát adok Istennek, akinek őseimtől fogva tiszta lelkiismerettel szolgálok, amint szüntelen megemlékezem rólad imádságaimban éjjel és nappal.
verso 4
Könnyeidre emlékezve látni kívánlak, hogy öröm töltsön el.
verso 5
Eszembe jut a benned levő, képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban, majd anyádban, Eunikében lakozott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan.
verso 6
Ezért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely kezem rád tétele által van benned.
verso 7
Mert nem a félénkség lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.
Az evangéliumért szenvedni kell
verso 8
Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt, se engem, az ő foglyát, hanem vállald velem együtt a szenvedést az evangéliumért, Isten ereje által,
verso 9
aki megmentett minket és elhívott szent hívással; nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az ő saját végzése és kegyelme szerint, amelyet örök időknek előtte adott nekünk Krisztus Jézusban.
verso 10
Ez pedig most lett nyilvánvalóvá a mi Üdvözítőnk, Krisztus Jézus megjelenése által, aki eltörölte a halált, és világosságra hozta az életet és a halhatatlanságot az evangélium által.
verso 11
Ennek lettem én hirdetője, apostola és tanítója.
verso 12
Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert tudom, kinek hittem, és meg vagyok győződve róla, hogy a nála letett kincsemet meg tudja őrizni arra a napra.
verso 13
Legyen példád az egészséges beszéd, amelyet tőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben.
verso 14
A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által.
verso 15
Azt tudod, hogy az ázsiaiak mind elfordultak tőlem, köztük Fügelosz és Hermogenész is.
verso 16
Az Úr legyen irgalmas Onéziforosz háza népéhez, mert gyakorta megvidámított engem, és nem szégyellte bilincsemet.
verso 17
Sőt amikor Rómában volt, igyekezett felkeresni engem, és meg is talált.
verso 18
Adja meg neki az Úr, hogy irgalmasságot találjon az Úrnál azon a napon. És hogy milyen nagy szolgálatot tett Efezusban, te tudod a legjobban.
Libros
