Pál második levele Timóteushoz

Capítulos:

1 2 3 4

verso 1

Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat, az ő eljövetelére és országára nézve:

verso 2

hirdesd az igét, állj elő vele alkalmas és alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással.

verso 3

Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük,

verso 4

és az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mesékhez odafordulnak.

verso 5

Te azonban légy józan mindenben, szenvedj, végezd az evangélista munkáját, szolgálatodat teljesen betöltsd.

verso 6

Mert én nemsokára megáldoztatom, elköltözésem ideje elérkezett.

verso 7

Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.

verso 8

Végezetül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik vágyva várják az ő megjelenését.

verso 9

Igyekezz minél előbb hozzám jönni,

verso 10

mert Démász elhagyott engem e jelenvaló világhoz ragaszkodva, és elment Thesszalonikába, Kreszcensz pedig Galáciába, Titusz meg Dalmáciába.

verso 11

Egyedül Lukács van velem. Márkot vedd magad mellé, hozd el magaddal, mert jó hasznát tudom venni a szolgálatban.

verso 12

Tükhikoszt pedig Efezusba küldtem.

verso 13

Köpenyemet, amelyet Tróászban Karposznál hagytam, jöttödben hozd el, a könyveket is, kiváltképpen a pergameneket.

verso 14

Az ércműves Sándor sok bajt szerzett nekem, fizessen meg neki az Úr a cselekedetei szerint.

verso 15

Tőle te is őrizkedj, mert szerfelett ellenállt beszédeinknek.

verso 16

Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, sőt mindnyájan elhagytak. Ne számíttassék be nekik.

verso 17

De az Úr mellém állt, és megerősített engem, hogy teljesen elvégezzem az ige hirdetését, hogy minden pogány meghallja. Megszabadultam az oroszlán szájából,

verso 18

és meg is fog szabadítani engem az Úr a gonosz minden mesterkedésétől, és megtart az ő mennyei országára. Övé a dicsőség örökkön örökké! Ámen.

verso 19

Köszöntsd Priszkát és Akvilát és az Onéziforosz háza népét.

verso 20

Erasztosz Korinthusban maradt, Trofimoszt pedig Milétoszban hagytam betegen.

verso 21

Igyekezz a tél beállta előtt megjönni. Köszönt téged Eubulosz, Pudensz, Linosz, Klaudia és a testvérek mind.

verso 22

Az Úr legyen a te lelkeddel. Kegyelem veletek!

Capítulos:

1 2 3 4