Pál második levele Timóteushoz
4. fejezet
Az evangélium hűséges szolgálata
1. vers
Kérlek azért az Isten és Krisztus Jézus színe előtt, aki ítélni fog élőket és holtakat, az ő eljövetelére és országára nézve:
2. vers
hirdesd az igét, állj elő vele alkalmas és alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással.
3. vers
Mert lesz idő, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, hanem saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük,
4. vers
és az igazságtól elfordítják a fülüket, de a mesékhez odafordulnak.
5. vers
Te azonban légy józan mindenben, szenvedj, végezd az evangélista munkáját, szolgálatodat teljesen betöltsd.
6. vers
Mert én nemsokára megáldoztatom, elköltözésem ideje elérkezett.
7. vers
Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam.
8. vers
Végezetül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik vágyva várják az ő megjelenését.
Személyes közlések
9. vers
Igyekezz minél előbb hozzám jönni,
10. vers
mert Démász elhagyott engem e jelenvaló világhoz ragaszkodva, és elment Thesszalonikába, Kreszcensz pedig Galáciába, Titusz meg Dalmáciába.
11. vers
Egyedül Lukács van velem. Márkot vedd magad mellé, hozd el magaddal, mert jó hasznát tudom venni a szolgálatban.
12. vers
Tükhikoszt pedig Efezusba küldtem.
13. vers
Köpenyemet, amelyet Tróászban Karposznál hagytam, jöttödben hozd el, a könyveket is, kiváltképpen a pergameneket.
14. vers
Az ércműves Sándor sok bajt szerzett nekem, fizessen meg neki az Úr a cselekedetei szerint.
15. vers
Tőle te is őrizkedj, mert szerfelett ellenállt beszédeinknek.
16. vers
Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem, sőt mindnyájan elhagytak. Ne számíttassék be nekik.
17. vers
De az Úr mellém állt, és megerősített engem, hogy teljesen elvégezzem az ige hirdetését, hogy minden pogány meghallja. Megszabadultam az oroszlán szájából,
18. vers
és meg is fog szabadítani engem az Úr a gonosz minden mesterkedésétől, és megtart az ő mennyei országára. Övé a dicsőség örökkön örökké! Ámen.
19. vers
Köszöntsd Priszkát és Akvilát és az Onéziforosz háza népét.
20. vers
Erasztosz Korinthusban maradt, Trofimoszt pedig Milétoszban hagytam betegen.
21. vers
Igyekezz a tél beállta előtt megjönni. Köszönt téged Eubulosz, Pudensz, Linosz, Klaudia és a testvérek mind.
22. vers
Az Úr legyen a te lelkeddel. Kegyelem veletek!
Könyvek
