Pál második levele Timóteushoz

2. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4


1. vers

Fiam, te azért erősödj meg a Krisztus Jézusban való kegyelemben,


2. vers

és amiket tőlem hallottál sok tanú jelenlétében, azokat bízd hű emberekre, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.


3. vers

Vállald velem együtt a szenvedést, mint Jézus Krisztus jó vitéze.


4. vers

Egy harcos sem elegyedik bele az élet dolgaiba, hogy megnyerje annak tetszését, aki őt harcosává fogadta.


5. vers

Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez.


6. vers

A fáradozó földművesnek kell először a termésből részesülnie.


7. vers

Fontold meg, amit mondok, mert az Úr megértést ad majd neked mindenben.


8. vers

Emlékezz meg arról, hogy Jézus Krisztus feltámadt a halottak közül, aki a Dávid magvából való az én evangéliumom szerint,


9. vers

amelyért még bilincseket is szenvedek, mint egy gonosztevő, de Isten beszéde nincs bilincsbe verve.


10. vers

Azért mindent eltűrök a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való üdvösséget örök dicsőséggel.


11. vers

Igaz beszéd ez: ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is.


12. vers

Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is. Ha megtagadjuk, ő is megtagad minket.


13. vers

Ha hitetlenkedünk, ő hű marad, ő magát meg nem tagadhatja.


Óvás a hiábavaló vitatkozásoktól és a tévtanítóktól


14. vers

Ezekre emlékeztesd és kérve kérjed őket Isten színe előtt, hogy ne vitatkozzanak haszontalanul, a hallgatók romlására.


15. vers

Igyekezz kipróbált munkásként megállni Isten előtt, mint aki nem vall szégyent, és helyesen hasogatja az igazság beszédét.


16. vers

A szentségtelen, üres fecsegőket pedig kerüld, mert azok többnyire istentelenségre vezetnek,


17. vers

és beszédük, mint a rákos fekély, terjed. Közülük való Hümenaiosz és Filétosz,


18. vers

akik az igazságtól eltévelyedtek, amikor azt mondják, hogy a feltámadás már megtörtént, és feldúlják némelyek hitét.


19. vers

Mindazáltal megáll az Isten erős fundamentuma, melynek a pecsétje ez: Ismeri az Úr az övéit, és álljon el a hamisságtól mindenki, aki az Úr nevét vallja.


20. vers

Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is, és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig közönséges használatra valók.


21. vers

Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, tisztességre való edény lesz, megszentelt és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas.


22. vers

Az ifjúkori kívánságokat pedig kerüld, hanem kövesd az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet azokkal együtt, akik tiszta szívből segítségül hívják az Urat.


23. vers

Az ostoba és gyermekes vitatkozásokat pedig kerüld, tudva, hogy azok csak veszekedést eredményeznek.


24. vers

Az Úr szolgájának pedig nem kell veszekednie, hanem legyen barátságos mindenkihez, a tanításban járatos, türelmes,


25. vers

aki szelíden neveli az ellenszegülőket, hátha ad nekik Isten megtérést az igazság megismerésére,


26. vers

hogy felocsúdjanak az ördög csapdájából, aki foglyul ejtette őket, hogy akaratát teljesítsék.

Fejezetek:


Könyvek