Pál első levele a korinthusiakhoz
capítulo 9
verso 1
Nem vagyok szabad? Nem vagyok apostol? Nem láttam Jézus Krisztust, a mi Urunkat? Nem az én munkám vagytok ti az Úrban?
verso 2
Ha másoknak nem volnék is apostola, nektek bizony az vagyok, mert ti vagytok apostolságom pecsétje az Úrban.
verso 3
Ez az én védekezésem azokkal szemben, akik vádolnak engem.
verso 4
Nincs jogunk ahhoz, hogy együnk és igyunk?
verso 5
Nincs jogunk ahhoz, hogy keresztyén feleségünket magunkkal vigyük, mint a többi apostol és az Úr testvérei és Kéfás?
verso 6
Avagy csak nekem és Barnabásnak nincs jogunk, hogy ne dolgozzunk?
verso 7
Ki katonáskodik a maga zsoldján? Ki ültet úgy szőlőt, hogy nem eszik annak gyümölcséből? Vagy ki legeltet úgy nyájat, hogy nem iszik a nyáj tejéből?
verso 8
Csak emberi módon mondom ezeket? Nemde ezt mondja a törvény is?
verso 9
Mert Mózes törvényében meg van írva: Ne kösd be a nyomtató ökör száját. Talán csak az ökrökre van Istennek gondja?
verso 10
Nemde ránk való tekintettel mondja mindezt? Mert miértünk íratott meg, hogy aki szánt, annak reménységgel kell szántania, és aki csépel, azzal a reménységgel teszi, hogy részesedik a termésből.
verso 11
Ha mi nektek lelkieket vetettünk, nagy dolog az, ha testi javaitokat aratjuk?
verso 12
Ha másoknak joguk van ehhez, mennyivel inkább nekünk? De mi nem éltünk ezzel a jogunkkal, hanem mindent eltűrünk, hogy semmi akadályt ne gördítsünk a Krisztus evangéliuma elé.
verso 13
Nem tudjátok, hogy akik a templomi szolgálatokat végzik, a szent helyről táplálkoznak, és akik az oltár körül forgolódnak, az oltárról részesednek?
verso 14
Így rendelte az Úr is, hogy akik az evangéliumot hirdetik, az evangéliumból éljenek.
verso 15
De én ezek közül eggyel sem éltem. De nem azért írtam ezeket, hogy velem is így történjék, mert jobb nekem meghalnom, semhogy valaki a dicsekvésemet megüresítse.
verso 16
Mert ha az evangéliumot hirdetem, azzal nincs mit dicsekednem, mert belső kényszer hajt. Jaj ugyanis nekem, ha az evangéliumot nem hirdetem!
verso 17
Mert ha önként teszem ezt, jutalmam van, ha pedig nem önszántamból, akkor sáfársággal bíztak meg.
verso 18
Mi tehát a jutalmam? Az, hogy prédikálásomban ingyenessé teszem az evangéliumot, és nem élek vissza az evangéliumhoz kapcsolódó jogommal.
verso 19
Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, mégis mindenki szolgájává lettem, hogy minél többeket megnyerjek.
verso 20
A zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg, a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá – bár én magam nem vagyok a törvény alatt –, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem,
verso 21
a törvény nélkül valóknak törvény nélkülivé – noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye szerint élek –, hogy a törvény nélkülieket megnyerjem.
verso 22
Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy az erőtleneket megnyerjem. Mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket.
verso 23
Mindezt az evangéliumért teszem, hogy nekem is részem legyen benne.
verso 24
Nem tudjátok, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyer jutalmat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek.
verso 25
Azok pedig, akik részt vesznek a versenyben, mindenben önmegtartóztatók. Ők azért, hogy elhervadó koszorút nyerjenek, mi pedig azért, hogy hervadhatatlant.
verso 26
Én pedig nem céltalanul futok, és nem úgy viaskodom, mint aki levegőt vagdos,
verso 27
hanem megsanyargatom a testemet, és szolgává teszem, hogy amíg másoknak prédikálok, én magam nehogy alkalmatlanná legyek.
Libros
