Pál első levele a korinthusiakhoz
capítulo 7
verso 1
Amik felől pedig írtatok nekem, jó a férfinak asszonyt nem illetni.
verso 2
De a paráznaság miatt minden férfinak saját felesége legyen, és minden asszonynak saját férje.
verso 3
A férj teljesítse házassági kötelességét a felesége iránt, hasonlóképpen a feleség is a férje iránt.
verso 4
A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje, hasonlóképpen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.
verso 5
Ne fosszátok meg magatoktól egymást, hacsak nem közös megegyezéssel bizonyos ideig, hogy az imádkozásra jusson időtök, de azután ismét legyetek együtt, hogy a Sátán meg ne kísértsen titeket, mivelhogy magatokat nem tudjátok megtartóztatni.
verso 6
Ezt pedig kedvezésképpen mondom, nem parancsolatként.
verso 7
Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől, egynek így, másnak pedig úgy.
verso 8
A nem házasoknak és az özvegyeknek pedig azt mondom, hogy jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is.
verso 9
De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasodjanak meg, mert jobb házasságban élni, mint égni.
verso 10
A házasoknak pedig azt rendelem – nem én, hanem az Úr –, hogy az asszony ne váljék el férjétől.
verso 11
Ha mégis elválik, maradjon házasság nélkül, vagy béküljön ki férjével. A férj se bocsássa el a feleségét.
verso 12
A többieknek pedig én mondom, nem az Úr: Ha egy testvérnek hitetlen felesége van, és ez vele akar élni, ne bocsássa el azt.
verso 13
És amelyik asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar élni, ne bocsássa el a férjét.
verso 14
Mert a hitetlen férj meg van szentelve az ő felesége révén, és a hitetlen asszony meg van szentelve az ő férje révén, mert különben a gyermekeitek tisztátalanok volnának, most pedig szentek.
verso 15
Ha pedig a hitetlen elválik, ám váljék el, mert az ilyen dolgokban a férfi vagy az asszony nincs szolgaság alá vetve, hiszen Isten békességre hívott el minket.
verso 16
Mert mit tudod, te asszony, hogy megmentheted-e a férjedet; vagy mit tudod, te férfi, hogy megmentheted-e a feleségedet?
verso 17
Különben mindenki úgy éljen, amint neki az Úr adta, ahogyan Isten őt elhívta. Én minden gyülekezetben így rendelkezem.
verso 18
Körülmetélten hívatott el valaki? Ne tüntesse el! Körülmetéletlenül hívatott el valaki? Ne metélkedjék körül.
verso 19
A körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi, hanem Isten parancsolatainak a megtartása számít.
verso 20
Ki-ki amely állapotban elhívatott, abban maradjon.
verso 21
Szolgaként hívattál el? Ne törődj vele! De ha szabad lehetsz, inkább élj azzal.
verso 22
Mert az Úrban elhívott szolga az Úr szabadosa. Hasonlóképpen aki mint szabad hívatott el, az Krisztus szolgája.
verso 23
Áron vétettetek meg, ne legyetek emberek szolgái.
verso 24
Testvéreim, mindenki abban maradjon meg az Isten előtt, amiben elhívatott.
verso 25
A hajadonok felől nincs ugyan parancsolatom az Úrtól, de véleményt mondok úgy, mint aki irgalmat nyertem az Úrtól, hogy hitelre méltó legyek.
verso 26
Azt gondolom tehát, hogy a bekövetkező szükség miatt jó az embernek úgy maradnia, ahogy van.
verso 27
Feleséghez köttettél? Ne keress elválást! Feleség nélkül vagy? Ne keress feleséget!
verso 28
De ha megnősülsz is, nem vétkezel, és ha férjhez megy is a hajadon, nem vétkezik. Az ilyeneknek azonban háborúságuk lesz a testben. Én pedig kedveznék nektek.
verso 29
Ezt pedig azért mondom, testvéreim, mert az idő rövidre van szabva. Ezentúl azért akinek van is felesége, úgy legyen, mintha nem volna,
verso 30
és aki sír, mintha nem sírna, és aki örül, mintha nem örülne, és aki vásárol, mintha semmije sem lenne,
verso 31
és aki él a világgal, mint aki nem élne vele, mert elmúlik e világ ábrázata.
verso 32
Azt szeretném pedig, hogy gond nélkül legyetek. A nőtlen embernek az Úr dolgaira van gondja, arra, hogyan tessék az Úrnak.
verso 33
A házasembernek pedig a világ dolgaira van gondja, arra, hogy hogyan tessék a feleségének,
verso 34
és élete megosztott. A nem férjes asszony és a hajadon az Úr dolgaira visel gondot, arra, hogy szent legyen mind testében, mind lelkében, aki pedig férjhez ment, a világiakra visel gondot, hogy hogyan tessék a férjének.
verso 35
Ezt pedig javatokra mondom, nem azért, hogy tőrbe csaljalak benneteket, hanem hogy illendőképpen, állhatatosan és osztatlan szívvel ragaszkodjatok az Úrhoz.
verso 36
De ha valaki azt gondolja, hogy szégyen, ha hajadon leánya virágzó idejét múlja, és meg kell tennie, hát tegye, amit akar; nem vétkezik, adja férjhez.
verso 37
Aki pedig eltökélte szívében, és a szükség nem kényszeríti, és hatalma van saját akarata fölött, és szívében úgy döntött, hogy megtartja hajadon leányát, jól teszi.
verso 38
Azért aki férjhez adja, az is jól teszi, de aki nem adja férjhez, még jobban teszi.
verso 39
Az asszonyt törvény köti, amíg a férje él, de ha a férje meghal, szabadon férjhez mehet, akihez akar, de csak az Úrban.
verso 40
De véleményem szerint boldogabb lesz, ha úgy marad. Hiszem pedig, hogy bennem is Isten Lelke van.
Libros
