Pál első levele a korinthusiakhoz
capítulo 3
verso 1
Testvéreim, én azonban nem beszélhettem veletek úgy, mint lelkiekkel, csak mint testiekkel, mint Krisztusban kisdedekkel.
verso 2
Tejet adtam nektek, nem pedig kemény eledelt, mert még nem bírtátok volna el, sőt még most sem bírjátok el,
verso 3
mert még testiek vagytok. Mert amikor irigykedés, versengés van közöttetek, vajon nem testiek vagytok-e, és nem emberi módon viselkedtek-e?
verso 4
Mert amikor az egyik ezt mondja: „Én Pálé vagyok”, a másik meg: „Én Apollósé”; nem emberi módon viselkedtek?
verso 5
Hát kicsoda Apollós, és kicsoda Pál? Szolgák csupán, akik által hívőkké lettetek, ahogy az Úr adta mindegyiknek.
verso 6
Én plántáltam, Apollós öntözött, de Isten adta a növekedést.
verso 7
Azért sem a plántáló, sem az öntöző nem számít, csak a növekedést adó Isten.
verso 8
A plántáló és az öntöző egyek, de mindegyik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint.
verso 9
Mert mi Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.
verso 10
Az Istentől nekem adott kegyelem szerint mint bölcs építőmester alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá!
verso 11
Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely Jézus Krisztus.
verso 12
Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít erre az alapra,
verso 13
mindenkinek a munkája nyilvánvalóvá lesz, mert az a nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg, és hogy kinek milyen a munkája, azt a tűz teszi próbára.
verso 14
Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat kap.
verso 15
Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mint aki tűzön ment át.
verso 16
Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és Isten Lelke lakik bennetek?
verso 17
Ha valaki Isten templomát megrontja, megrontja azt Isten. Mert az Isten temploma szent, ezek vagytok ti.
verso 18
Senki se csapja be magát. Ha közületek valaki bölcsnek gondolja magát ezen a világon, legyen bolonddá, hogy bölccsé lehessen.
verso 19
Mert e világ bölcsessége bolondság Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban.
verso 20
És ismét: Ismeri az Úr a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók.
verso 21
Azért senki se dicsekedjék emberekkel. Mert minden a tiétek:
verso 22
akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár a világ, akár az élet, akár a halál, akár a jelenvalók, akár az eljövendők, minden a tiétek.
verso 23
Ti pedig Krisztuséi vagytok, és Krisztus Istené.
Libros
