Példabeszédek könyve

chapter 12


Chapters:


verse #1

A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól,

de a gonosz embert kárhoztatja ő.


verse #2

Nem erősödik meg az ember istentelensége révén,

az igazaknak pedig nem mozdul ki a gyökerük.


verse #3

A derék asszony koronája férjének,

de mint csontjaiban a rothadás, olyan a szégyentelen.


verse #4

Az igazak gondolatai helyesek,

de az istentelenek tanácsa félrevezető.


verse #5

Az istentelenek beszédei vér után leselkednek,

az igazakat azonban megszabadítja szájuk.


verse #6

Leomlanak az istentelenek és odalesznek,

az igazak háza pedig megáll.


verse #7

Értelmessége szerint dicsérik a férfit,

de aki kiforgatja a szavakat, azt megutálják.


verse #8

Jobb annak, akit kevésre tartanak,

de szolgája van,

mint annak, aki fölmagasztalja magát,

de kenyérszűkében van.


verse #9

Az igaz jószága érzését is ismeri,

az istentelenek szíve azonban kegyetlen.


verse #10

Aki műveli a földjét, annak elegendő eledele lesz,

aki pedig hiábavalóságokat követ, az bolond.


verse #11

Az istentelen a gonoszsággal ejtett zsákmányt kívánja,

de az igaznak gyökere gyümölcsöt terem.


verse #12

A gonoszt csapdába ejtik vétkes ajkai,

de az igaz megmenekül a nyomorúságból.


verse #13

Szája gyümölcséből elégedik meg az ember jóval,

és keze munkája megtérül neki.


verse #14

A bolondnak útja helyes a maga szemében,

de aki elfogadja a tanácsot, az bölcs.


verse #15

A bolond haragját azonnal fölismerik,

az értelmes pedig elrejti szégyenét.


verse #16

Aki igazat szól, felfedi az igazságot,

a hamis tanú pedig álnokul beszél.


verse #17

A meggondolatlan szavak

szúrnak, mint a tőrdöfés,

de a bölcsek nyelve orvosság.


verse #18

Az igazmondó ajak mindvégig állhatatos,

a hazug nyelv pedig csak egy szempillantásig.


verse #19

Álnokság van a gonoszat forralók szívében,

de akik békességet tanácsolnak, azokéban vigasság.


verse #20

Nem éri bántás az igazat,

de az istentelenek tele vannak nyavalyával.


verse #21

Utálatos az Úr szemében a hazug ajak,

de a hűségesekben gyönyörködik.


verse #22

Az eszes ember elrejti a tudását,

a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.


verse #23

A szorgalmasok keze uralkodik,

a rest viszont rabszolga lesz.


verse #24

Szívének aggódása lesújtja az embert,

a jó szó pedig megvidámítja.


verse #25

Útba igazítja felebarátját az igaz,

de az istenteleneket eltévelyíti útjuk.*


verse #26

Nem süti meg a rest a maga fogta vadat,

de a serény embernek drága kincse van.*


verse #27

Az igazság útján élet van,

de a téves ösvény halálba visz.

Chapters:


Books