Példabeszédek könyve

chapter 20


Chapters:


verse #1

A bor csúfolódóvá tesz,

a részegítő ital pedig hangoskodóvá,

és nem bölcs, aki tántorog tőle.


verse #2

Mint a fiatal oroszlán ordítása,

olyan a király haragja;

aki őt haragra ingerli, saját élete ellen vét.


verse #3

Tisztességére válik az embernek,

ha távol tartja magát a versengéstől,

de aki bolond, az belekeveredik.


verse #4

A hideg miatt nem szánt a rest;

de ha majd aratni akar, nem lesz mit.


verse #5

Mély víz az ember szívének szándéka,

de a bölcs ember kimeregeti azt.


verse #6

Sok ember mondja magáról, hogy ő jó,

de megbízható embert ki találhat?


verse #7

Feddhetetlenül él az igaz ember,

boldogok a fiai is, akik követik.


verse #8

Ha ítélőszékében ül a király,

szemével minden gonoszt különválaszt.


verse #9

Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet,

tiszta vagyok a bűnömtől?


verse #10

A kétféle súly és a kétféle mérték:

mindkettő egyformán utálatos az Úr szemében.


verse #11

Cselekedeteiből ismerhető meg

még a gyermek is,

hogy tiszta-e, és hogy igaz-e cselekedete.


verse #12

A halló fület és a látó szemet

egyaránt az Úr teremtette.


verse #13

Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz;

nyisd ki a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel.


verse #14

Hitvány, hitvány! – mondja a vevő,

de amikor elmegy, akkor már dicsekszik.


verse #15

Van sok arany és drágagyöngy,

de a tudással teljes ajak a legértékesebb kincs.


verse #16

Vedd el a ruháját annak,

aki az ismeretlenért kezességet vállal,

végy zálogot tőle az idegenért.


verse #17

Élvezetes az embernek az álnokság kenyere,

de végül kaviccsal telik meg a szája.


verse #18

Tanácskozás erősíti meg a terveket,

bölcs vezetéssel folytass hadviselést.


verse #19

A pletykálkodó elárulja a titkot,

tehát ne barátkozz a fecsegő szájúval!


verse #20

Aki apját vagy anyját átkozza,

annak a legnagyobb sötétségben alszik ki lámpása.


verse #21

Amelyik örökséget ideje előtt siettetik,

azon végül nem lesz áldás.


verse #22

Ne mondd: visszafizetem a rosszat!

Várd az Urat, és ő megszabadít téged!


verse #23

Utálatos az Úr szemében a kétféle súly,

és a hamis mérleg nem jó dolog.


verse #24

Az Úr irányítja az ember járását;

mit ért az ember a maga útjából?


verse #25

Meggondolatlanul odaszentelni valamit:

csapda az ember számára,

mert a fogadalomtétel után

már hiába gondolja meg magát.


verse #26

A bölcs király szétszórja a gonoszokat,

és kerékkel hajt át rajtuk.


verse #27

Az ember lelke az Úr mécsese,

amely megvizsgálja bensőjének minden rejtekét.


verse #28

A kegyelem és az igazság megőrzi a királyt,

és irgalmassága által erősíti meg a székét.


verse #29

Az ifjak ékessége az erejük,

az öregek dísze az ősz haj.


verse #30

A kék foltok és a sebek távolítják el a gonoszt

és a belső részekig ható csapások.

Chapters:


Books