Zsoltárok könyve

138. zsoltár

Dávidé.

Magasztallak téged teljes szívemből,

énekkel áldalak az istenekkel szemben.

Leborulok szent templomod felé,

és magasztalom nevedet kegyelmedért

és igazságodért,

mert mindennél magasztosabbá tetted

nevedet és beszédedet.*

Amikor kiáltottam, meghallgattál,

bátorítottál engem, lelkemben erő támadt.

Téged magasztal, Uram,

e föld minden királya,

amikor meghallják szád beszédeit.

Énekelnek az Úr útjairól,

mert nagy az Úr dicsősége!

Noha felséges az Úr,

mégis meglátja az alázatost,

de a kevélyt csak távolról ismeri.

Ha nyomorúságban vergődöm,

te megelevenítesz.

Kinyújtod kezedet ellenségeim haragja ellen,

és jobbod megment engem.

Az Úr mindent elvégez értem.

Uram, kegyelmed örökkévaló;

ne hagyd el kezed alkotásait!

Könyvek