Zsoltárok könyve
60. zsoltár
1. vers
A karmesternek: „A liliomok” dallamára. Dávid tanító bizonyságtétele,
2. vers
amikor a naharaimi és a cóbái arámokkal harcolt, Jóáb pedig visszafordult, és megverte az edómiakat, tizenkétezer embert a Sós-völgyben.
3. vers
Istenem, elvetettél minket,
elszélesztettél minket.
Megharagudtál ránk,
de állíts helyre minket!
4. vers
Megrendítetted az országot, szétszakítottad.
Gyógyítsd be romlásait, mert megingott.
5. vers
Nehéz dolgokat láttattál népeddel;
bódító borral itattál minket.
6. vers
De zászlót adtál a téged félőknek,
hogy megmenekülhessenek az íj elől. Szela
7. vers
Segíts jobboddal, és hallgass meg minket,
hogy megszabaduljanak kedveltjeid!
8. vers
Szent helyén azt mondta Isten:
Örvendezve osztom ki Sikemet,
és mérem ki Szukkót völgyét.
9. vers
Enyém Gileád, és enyém Manassé,
Efraim sisak a fejemen,
Júda pedig az uralkodói pálcám.
10. vers
Móáb a mosdómedencém,
Edómra teszem rá sarumat,
nekem örül Filisztea!
11. vers
Ki vezet engem az erős városba?
Ki kísér el Edómig?
12. vers
Csak nem te magad, Istenem,
bár megvetettél minket,
s nem vonultál ki seregeinkkel?
13. vers
Segíts meg minket nyomorgatóink ellen,
mert az emberi segítség hiábavaló.
14. vers
Istennel győzelmet aratunk,
és ő tapossa el ellenségeinket.
Könyvek
