Zsoltárok könyve
73. zsoltár
1. vers
Ászáf zsoltára.
Bizony, Isten jó Izráelhez, azokhoz,
akik tiszta szívűek.
2. vers
De az én lábam már-már megbotlott,
és lépteim kis híján megtántorodtak.
3. vers
Mert irigykedtem a kevélyekre,
amikor láttam a gonoszok jó előmenetelét.
4. vers
Mert halálukig nincsenek kínjaik,
és kitart az erejük.
5. vers
Nincs részük a halandók nyomorúságában,
és nem ostorozzák őket, mint más embereket.
6. vers
Ezért kevélység a nyakuk ékessége,
ruha gyanánt erőszak borítja őket.
7. vers
A kövérségtől kidülled a szemük,
elméjük gondolatai csaponganak.
8. vers
Gúnyolódnak, gonoszul szólnak,
fennhéjázva elnyomást emlegetnek.
9. vers
Az ég ellen is föltátják szájukat,
és nyelvüket körbejáratják a földön.
10. vers
Ezért fordul feléjük a nép,
és mint a vizet, mohón isszák szavukat.*
11. vers
Azt mondják: Honnan tudná ezt Isten,
lehet-e tudomása erről a Magasságosnak?
12. vers
Íme, ezek a gonoszok!
Örökös biztonságban vagyont gyűjtenek.
13. vers
Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet,
és hiába mostam ártatlanságban a kezemet.
14. vers
Mert nyomorúság ért minden napon,
és ostorozás minden reggel!
15. vers
Ha azt mondtam volna: „Én is így beszélek”,
íme, fiaid nemzedékét árultam volna el.
16. vers
Gondolkodtam ezen, hogy megérthessem,
de túl nehéznek tűnt ez a szememben,
17. vers
míg be nem mentem az Isten szent helyére,
és akkor megértettem sorsukat.
18. vers
Bizony síkos földre helyezted,
pusztulásra vetetted őket.
19. vers
Mind elpusztulnak egy szempillantás alatt!
Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
20. vers
Ha fölkelsz, Uram, úgy veted el őket,
mint az álomképet ébredés után.
21. vers
Hogyha keseregne szívem,
és háborognának veséim,
22. vers
akkor olyan balga és tudatlan volnék előtted,
mint az oktalan állat.
23. vers
De én mindig veled vagyok,
te fogod jobb kezemet.
24. vers
Tanácsoddal igazgatsz engem,
és azután befogadsz a dicsőségbe.
25. vers
Kicsodám van az egekben?
Rajtad kívül másban
nem gyönyörködöm e földön!
26. vers
Ha elfogyatkozik is testem és szívem,
szívem kősziklája és az én örökségem te vagy,
Istenem, mindörökké!
27. vers
Mert íme, elvesznek, akik eltávoznak tőled,
mind kiirtod azokat, akik elhajolnak tőled.
28. vers
De nekem oly igen jó Isten közelsége!
Az Úr Istent tartom menedékemnek,
ezért hirdetem minden cselekedetedet.
Könyvek
