Zsoltárok könyve
50. zsoltár
1. vers
Ászáf zsoltára.
Az Istenek Istene, az Úr szól,
és hívja a földet napkelettől napnyugatig.
2. vers
A tökéletes szépségű Sionról
ragyog föl az Isten.
3. vers
Eljön a mi Istenünk, és nem hallgat,
emésztő tűz van előtte,
és erős forgószél körülötte.
4. vers
Hívja az egeket odafenn és a földet,
hogy megítélje népét.
5. vers
Gyűljetek elém, kegyeseim,
akik áldozattal kötöttetek szövetséget velem!
6. vers
Az egek hirdetik igazságát,
mert Isten a bíró. Szela
7. vers
Halld, népem, hadd szóljak!
Izráel, hadd tegyek bizonyságot ellened!
Isten vagyok én, a te Istened.
8. vers
Nem feddlek meg véresáldozataidért,
sem szüntelen előttem lévő égőáldozataidért.
9. vers
De nem fogadhatok el bikát a te házadból
vagy bakokat a te aklaidból,
10. vers
mert enyém az erdő minden vadja,
az ezernyi hegy minden állata.
11. vers
Ismerem a hegyek minden szárnyasát,
és minden az enyém, ami mozog a földön.
12. vers
Ha megéhezném,
nem mondanám meg neked,
mert enyém e világ és ami azt betölti.
13. vers
Vajon a bikák húsát eszem-e,
és a bakok vérét iszom-e?
14. vers
Hálával áldozzál Istennek,
és teljesítsd a Felségesnek tett fogadalmaidat!
15. vers
Hívj segítségül engem
a nyomorúság idején:
én megszabadítalak,
és te dicsőítesz engem.
16. vers
A gonosznak pedig azt mondja Isten:
Hogy mersz beszélni rendeléseimről,
és szádra venni szövetségemet?
17. vers
Hiszen te gyűlölöd a fenyítést,
és hátad mögé veted beszédemet!
18. vers
Ha tolvajt látsz, mellé szegődsz,
és paráznákkal közösködsz.
19. vers
Szádat gonoszságra tátod,
és nyelved csalárdságot sző.
20. vers
Leülsz, és testvéred ellen beszélsz,
anyád fiát is szidod.
21. vers
Ezeket teszed, és én hallgassak?
Azt gondolod, olyan vagyok, mint te?
Megfeddlek téged,
és eléd sorolom mindezeket.
22. vers
Értsétek meg ezt ti,
akik megfeledkeztek Istenről,
hogy el ne ragadjalak menthetetlenül.
23. vers
Aki hálával áldozik,
az dicsőít engem,
és aki figyel az útra,
**/annak mutatom meg Isten szabadítását./**
Könyvek
