Zsoltárok könyve
58. zsoltár
1. vers
A karmesternek: a „Ne veszíts el” dallamára. Dávid bizonyságtétele.
2. vers
Valóban igazat szóltok, ti hatalmasok?
Igazságosan ítéltek-e, ti emberek fiai?
3. vers
Vagy inkább hamisságot
forgattok szívetekben,
kezetek hamisan mér e földön?
4. vers
A gonoszok világra jöttük óta pártütők;
a hazugok már anyjuk méhétől fogva tévelyegnek.
5. vers
Mérgük olyan, mint a kígyó mérge;
olyanok, mint a süket vipera,
amelynek be van zárva a füle.
6. vers
Ezért nem hallja a varázsló szavát,
sem a kígyóbűvölő igézését,
aki jártas a varázslásban.
7. vers
Istenem, törd össze szájukban a fogakat;
az oroszlánok állkapcsát törd össze, Uram!
8. vers
Olvadjanak el, folyjanak szét, mint a víz!
Ha lőni akarnak, nyilaik legyenek tompák.
9. vers
Múljanak el, mint a csiga, amely szétmállik,
vagy mint az asszony koraszülöttje,
aki nem látta meg a napvilágot.
10. vers
Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövis tüzét,
elragadja azt a forgószél, akár zöld, akár száraz.
11. vers
Örül az igaz, ha látja a bosszúállást,
lába a gonosz vérében fürdik.
12. vers
Az emberek pedig ezt mondják:
Mégiscsak van jutalma az igaznak,
bizony van ítélő Isten e földön!
Könyvek
