Zsoltárok könyve
7. zsoltár
1. vers
Dávid éneke, amelyet a benjámini Kús beszéde miatt énekelt az Úrnak.
2. vers
Uram, Istenem, te vagy menedékem,
szabadíts meg engem minden üldözőmtől,
és ments meg engem,
3. vers
hogy szét ne tépjék lelkemet, mint az oroszlán,
szét ne szaggassanak, ha nincsen szabadító.
4. vers
Uram, Istenem, ha ilyet cselekedtem,
ha álnokság van a kezemben,
5. vers
ha gonosszal fizettem a jóakarómnak,
és tönkretettem azt, aki ok nélkül ellenségem volt,
6. vers
akkor ellenség üldözze lelkemet, érjen utol,
és tiporja földre életemet,
sújtsa porba dicsőségemet. Szela
7. vers
Kelj föl, Uram, haragodban,
emelkedjél föl ellenségeim dühe ellen!
Kelj föl érettem te magad,
és ítélj úgy, amint elhatároztad!
8. vers
Népek sokasága vegyen körül,
és térj vissza fölöttük a magasságba.
9. vers
Az Úr ítéli meg a népeket.
Ítélj meg engem, Uram,
igazságom és ártatlanságom szerint!
10. vers
Szűnjék meg a gonoszok gazsága,
és erősítsd meg az igazat,
te, aki a szíveket és veséket vizsgálod,
igazságos Isten!
11. vers
Az én pajzsom az Isten,
aki megszabadítja a tiszta szívűeket.
12. vers
Igaz bíró az Isten, olyan Isten,
aki mindennap haragudhat.
13. vers
Ha nem tér meg a gonosz, kardját élesíti,
megfeszíti íját, és célra tart.
14. vers
Halálos fegyvert fordít felé,
és megtüzesíti nyilait.
15. vers
Íme, ha vajúdik benne a gonoszság,
viszályt fogan, és hazugságot szül.
16. vers
Vermet ás, és mélyre vájja azt;
de maga esik a verembe, amelyet készített.
17. vers
Visszafordul fejére mindaz, amit elkövetett,
és visszaszáll fejére erőszakossága.
18. vers
Dicsérem az Urat igazságáért,
és dicsőítő éneket zengek a felséges Úr nevének.
Könyvek
