124. zsoltár
Ének fölmenetelkor. Dávidtól.
Ha nem lett volna velünk az Úr
– így szóljon Izráel –,
ha nem lett volna velünk az Úr,
amikor ránk támadtak az emberek,
akkor elevenen nyeltek volna el bennünket,
amint fölgerjedt haragjuk ellenünk.
Akkor elborítottak volna a vizek,
az ár átcsapott volna fölöttünk.
Átcsaptak volna fölöttünk
a háborgó vizek.
Áldott az Úr,
aki nem adott oda minket fogaik prédájául!
Lelkünk megszabadult,
mint a madár a madarász hálójából.
A háló elszakadt, mi pedig megszabadultunk.
A mi segítségünk az Úr nevében van,
aki az eget és a földet teremtette.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150