Zsoltárok könyve
108. zsoltár
2. vers
Kész az én szívem, Istenem,
hadd énekeljek és zengedezzek lelkemből!
3. vers
Ébredj föl, lant és hárfa,
hadd keltsem föl a hajnalt!
4. vers
Magasztallak téged a népek között, Uram,
zengedezek neked a nemzetek között!
5. vers
Mert nagy a kegyelmed,
fölülmúlja az egeket,
hűséged pedig a fellegekig ér!
6. vers
Téged illet az egeket fölülmúló magasztalás,
Istenem, dicsőséged legyen az egész földön!
7. vers
Segíts jobboddal, és hallgass meg engem,
hogy megszabaduljanak, akiket szeretsz.
8. vers
Isten így szólt szentségében:
Örvendek, hogy feloszthatom Sikemet,
és fölmérhetem Szukkót völgyét.
9. vers
Enyém Gileád, enyém Manassé,
Efraim védősisak a fejemen,
Júda az uralkodói pálcám,
10. vers
Móáb pedig a mosdómedencém,
Edómra teszem sarumat,
Filisztea felett diadalmasan ujjongok.
11. vers
Ki visz el engem a bekerített városba?
Ki vezet el engem Edómig?
12. vers
Nem te vagy-e az, Istenünk,
aki megvetettél minket,
és nem jársz seregeinkkel?
13. vers
Adj szabadulást nekünk az ellenségtől,
mert hiábavaló az emberi segítség!
14. vers
Istennel hatalmasan cselekszünk,
ő tapossa el ellenségeinket.
Könyvek
