Psalm 108
Ének. Dávid zsoltára.
Kész az én szívem, Istenem,
hadd énekeljek és zengedezzek lelkemből!
Ébredj föl, lant és hárfa,
hadd keltsem föl a hajnalt!
Magasztallak téged a népek között, Uram,
zengedezek neked a nemzetek között!
Mert nagy a kegyelmed,
fölülmúlja az egeket,
hűséged pedig a fellegekig ér!
Téged illet az egeket fölülmúló magasztalás,
Istenem, dicsőséged legyen az egész földön!
Segíts jobboddal, és hallgass meg engem,
hogy megszabaduljanak, akiket szeretsz.
Isten így szólt szentségében:
Örvendek, hogy feloszthatom Sikemet,
és fölmérhetem Szukkót völgyét.
Enyém Gileád, enyém Manassé,
Efraim védősisak a fejemen,
Júda az uralkodói pálcám,
Móáb pedig a mosdómedencém,
Edómra teszem sarumat,
Filisztea felett diadalmasan ujjongok.
Ki visz el engem a bekerített városba?
Ki vezet el engem Edómig?
Nem te vagy-e az, Istenünk,
aki megvetettél minket,
és nem jársz seregeinkkel?
Adj szabadulást nekünk az ellenségtől,
mert hiábavaló az emberi segítség!
Istennel hatalmasan cselekszünk,
ő tapossa el ellenségeinket.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150