Psalm 143
Dávid zsoltára.
Uram, hallgasd meg könyörgésemet,
figyelj imádságomra!
Hűséged és igazságod szerint hallgass meg engem.
Ne szállj perbe szolgáddal,
mert egy élő sem igaz előtted!
Íme, ellenség üldözi lelkemet,
földre tiporja életemet.
Sötétségbe taszít engem,
mint a régen megholtakat.
Elcsügged bennem a lelkem,
megdermed bensőmben a szívem.
Megemlékezem a régi időkről,
végiggondolom minden dolgodat,
kezed munkáiról elmélkedem.
Feléd tárom kezemet,
lelkem mint szomjú föld,
úgy sóvárog utánad. Szela
Siess, hallgass meg, Uram,
mert eleped a lelkem!
Ne rejtsd el arcodat előlem:
ne legyek hasonló a sírba szállókhoz!
Jó reggel hallasd velem kegyelmedet,
mert bízom benned! Mutasd meg nekem,
hogy melyik úton járjak,
mert hozzád emelem lelkemet!
Szabadíts meg ellenségeimtől,
Uram, hozzád menekülök!
Taníts meg a te akaratodat tenni,
mert te vagy Istenem!
A te jó lelked vezessen engem sima földön.
Eleveníts meg engem, Uram,
a te nevedért.
Hozd ki lelkemet a nyomorúságból
a te igazságodért!
Kegyelmedből rontsd meg ellenségeimet,
és veszítsd el mindazokat,
akik szorongatják a lelkemet,
mert szolgád vagyok én.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150