Zsoltárok könyve

Psalm 88


Chapters:


verse #1

///Ének. Kórah fiainak zsoltára.
A karmesternek: „A betegség” dallamára énekelendő. Az ezráhi Hémán tanítása.///


verse #2

Uram, szabadító Istenem!

Éjjel-nappal hozzád kiáltok.


verse #3

Jusson eléd imádságom,

fordítsd füledet esedezéseimhez!


verse #4

Mert betelt a lelkem nyomorúsággal,

és életem a sírig jutott.


verse #5

Hasonló lettem a sírba szállókhoz,

olyan vagyok, mint az erejét vesztett férfi.


verse #6

A holtak közt van a helyem,

mint a megölteknek, akik a sírban fekszenek,

akikről többé nem emlékezel meg,

és akiket kiengedtél a kezedből.


verse #7

Mély sírba vetettél engem,

mélységes sötétségbe.


verse #8

Haragod rám nehezedett,

és minden hullámod átcsapott fölöttem. Szela


verse #9

Elszakítottad tőlem ismerőseimet,

utálatossá tettél előttük, beszorítottál,

és nem jöhetek ki.


verse #10

Szemem elgyengült a nyomorúság miatt,

hozzád kiáltottam, Uram, mindennap,

és kitártam feléd kezemet.


verse #11

Vajon teszel-e csodát a holtakkal?

Fölkelnek-e az árnyak,

hogy magasztaljanak téged? Szela


verse #12

Beszélnek-e a sírban kegyelmedről,

hűségedről a pusztulás helyén?


verse #13

Meglátják-e csodáidat a sötétségben

és igazságodat a feledés földjén?


verse #14

De én hozzád esdeklek, Uram,

és jó reggel eléd jut imádságom.


verse #15

Miért vetsz hát el, Uram, engem,

és miért rejted el arcodat előlem?


verse #16

Nyomorult és halálos beteg vagyok

ifjúságomtól fogva,

rettentésedet hordozom, és roskadozom.


verse #17

Izzó haragod járt át,

szorongatásaid elemésztettek engem.


verse #18

Egész nap körülvesznek,

mint az árvizek, teljesen körülfognak engem.


verse #19

Elszakítottad tőlem

szeretteimet és barátaimat;

már csak a sötétség a társam.

Chapters:


Books