Psalm 79
Ászáf zsoltára. Istenem!
Pogányok hatoltak be örökségedbe,
megfertőzték szent templomodat,
Jeruzsálemet romhalmazzá tették.
Szolgáid holttestét
az ég madarainak adták eledelül,
kegyeseid húsát a föld vadjainak.
Úgy ontották vérüket
Jeruzsálem körül, mint a vizet,
és nem volt, aki eltemette volna őket.
Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt,
csúfságul és nevetségül a körülöttünk lakóknak.
Meddig haragszol még, Uram, szüntelen?
Meddig lángol féltő szerelmed, mint a tűz?
Öntsd ki haragodat a pogányokra,
akik nem ismernek téged,
és az országokra,
amelyek nem hívják segítségül nevedet!
Mert megemésztették Jákóbot,
és hajlékát elpusztították.
Ne emlékezzél meg elődeink vétkéről
a mi rovásunkra,
siess elénk irgalmasságoddal,
mert nagyon megnyomorodtunk!
Neved dicsőségéért segíts meg bennünket,
szabadító Istenünk, ments meg minket,
és bocsásd meg vétkeinket nevedért!
Miért mondják a pogányok:
Hol van az ő Istenük?
Legyen nyilvánvaló előttünk,
hogy szemünk láttára bosszút állsz
a pogányokon szolgáid kiontott véréért!
Jusson eléd a foglyok sóhajtozása,
tartsd meg a halálra szántakat
karod hatalmával!
Fizess meg hétszeresen
szomszédainknak a gyalázatért,
amellyel téged illettek, Uram!
Mi pedig, a te néped és legelőd nyája,
hálát adunk neked mindörökké,
s nemzedékről nemzedékre
hirdetjük dicséretedet!
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150