Psalm 52
A karmesternek: Dávid tanítása
abból az időből, amikor az edómi Dóég elment, és hírt vitt Saulnak, és ezt mondta neki: Dávid Ahimelek házába ment be.
Mit dicsekszel gonoszságoddal,
ó, te nagy hős?
Isten kegyelme szüntelen megmarad.
Ártalmamra vagy te, ármánykodó,
nyelved olyan, mint az éles borotva!
Inkább szereted a gonoszt, mintsem a jót;
és inkább hazugságot mondasz,
mint az igazságot. Szela
Szeretsz minden ártalmas beszédet,
és álnok a nyelved.
Romlást hoz rád Isten végleg,
megragad, kigyomlál hajlékodból,
és kiszaggat téged gyökerestül
az élők földjéről. Szela
Látják ezt az igazak, és félnek,
és őrajta nevetnek majd:
Íme, egy olyan férfi,
aki nem Istent fogadta erősségévé,
hanem nagy gazdagságában bízott,
és gonoszságában volt az ereje!
De én olyan vagyok,
mint a zöldellő olajfa Isten házában,
bízom Isten kegyelmében örökkön örökké.
Áldalak téged örökké, hogy így tettél,
és szentjeiddel együtt
nevedben reménykedem, mert jó.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150