Zsoltárok könyve

Psalm 69


Chapters:


verse #1

A karmesternek: „A liliomok” dallamára. Dávidé.


verse #2

Szabadíts meg engem, Istenem,

mert a vizek már a lelkemig hatoltak!


verse #3

Mély sárba estem bele, ahol meg nem állhatok.

Feneketlen örvénybe jutottam,

és az áradat elborít engem.


verse #4

Elfáradtam a kiáltozásban, kiszáradt a torkom,

szemem elbágyadt, míg Istenemet vártam.


verse #5

Többen vannak fejem hajszálainál,

akik ok nélkül gyűlölnek engem.

Hatalmasak, akik vesztemre törnek.

Amit el sem raboltam, azt kell visszaadnom!


verse #6

Istenem, te ismered balgaságomat,

és bűneim nyilvánvalóak előtted.


verse #7

Ne pironkodjanak miattam,

akik benned reménykednek, Uram, Seregek Ura!

Ne szégyenüljenek meg miattam,

akik téged keresnek, ó, Izráel Istene!


verse #8

Mert érted viselek gyalázatot,

és érted borítja szégyenpír az arcomat.


verse #9

Idegenné lettem atyám fiai előtt

és jövevénnyé anyám fiai előtt.


verse #10

Mert a házad iránti féltő szeretet emészt engem,

a téged gyalázók gyalázásai hullanak reám.


verse #11

Ha sírok, és böjtöléssel gyötröm lelkemet,

az is gyalázatomra válik.


verse #12

Ha gyászruhába öltözöm,

akkor példabeszéd tárgya vagyok nekik.


verse #13

A kapuban ülők rólam beszélnek,

és a borozgatók rólam énekelnek.


verse #14

De én hozzád könyörgök, Uram:

jó tetszésed idején, Istenem,

kegyelmed sokasága szerint

hallgass meg engem szabadító igazságoddal!


verse #15

Ments ki az iszapból, hogy el ne süllyedjek;

hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől

és a feneketlen vizekből!


verse #16

Ne borítson el a víznek árja,

és ne nyeljen el az örvény,

és a verem szája ne záruljon be fölöttem!


verse #17

Hallgass meg engem, Uram,

mert jó a te kegyelmed!

Irgalmad bősége szerint tekints reám.


verse #18

Ne rejtsd el arcodat szolgád elől,

mert bajban vagyok.

Siess, hallgass meg engem!


verse #19

Légy közel lelkemhez, és válts meg engem,

szabadíts meg ellenségeimtől!


verse #20

Ismered gyalázatomat,

szégyenemet és pirulásomat;

ismered minden szorongatómat.


verse #21

A gyalázat összetörte szívemet,

és beteggé lettem.

Részvétre vártam, de hiába;

vigasztalókra, de nem találtam.


verse #22

Sőt ételembe mérget tettek,

és szomjúságomban ecettel itattak.


verse #23

Váljék saját asztaluk kelepcévé,

csapdává, amikor békében vannak.


verse #24

Homályosodjék meg a szemük,

hogy ne lássanak;

tedd derekukat mindenkor roskadozóvá!


verse #25

Öntsd ki rájuk haragodat,

és izzó haragod érje utol őket!


verse #26

Legyen pusztává szállásuk,

és hajlékuknak ne legyen lakója.


verse #27

Mert azt üldözik, akit megvertél,

és fájdalmában megszólják azt, akit te sújtottál.


verse #28

Büntesd meg álnokságukat,

ne jussanak el igazságodra!


verse #29

Töröltessenek ki az élők könyvéből,

és az igazak közé ne írassanak be!


verse #30

Engem pedig,

aki nyomorult vagyok, és szenvedek,

emeljen föl, Istenem, a te segítséged!


verse #31

Isten nevét dicsérem énekkel

és magasztalom hálaadással.


verse #32

Kedvesebb lesz ez az Úr előtt az ökörnél,

a szarvas és hasadt körmű bikánál.


verse #33

Látják majd ezt a szenvedők, és örülnek.

Ti Istent keresők, elevenedjék meg a szívetek!


verse #34

Mert meghallgatja az Úr a szegényeket,

és nem veti meg az övéit, ha fogságban vannak is.


verse #35

Dicsérje őt az ég és a föld, a tengerek

és minden, ami csak mozog bennük!


verse #36

Mert Isten megszabadítja a Siont,

és fölépíti Júda városait; ott laknak majd,

és birtokolni fogják.


verse #37

Szolgáinak utódai öröklik,

és ott laknak majd, akik nevét szeretik.

Chapters:


Books