Zsoltárok könyve
Salmo 69
verso 1
A karmesternek: „A liliomok” dallamára. Dávidé.
verso 2
Szabadíts meg engem, Istenem,
mert a vizek már a lelkemig hatoltak!
verso 3
Mély sárba estem bele, ahol meg nem állhatok.
Feneketlen örvénybe jutottam,
és az áradat elborít engem.
verso 4
Elfáradtam a kiáltozásban, kiszáradt a torkom,
szemem elbágyadt, míg Istenemet vártam.
verso 5
Többen vannak fejem hajszálainál,
akik ok nélkül gyűlölnek engem.
Hatalmasak, akik vesztemre törnek.
Amit el sem raboltam, azt kell visszaadnom!
verso 6
Istenem, te ismered balgaságomat,
és bűneim nyilvánvalóak előtted.
verso 7
Ne pironkodjanak miattam,
akik benned reménykednek, Uram, Seregek Ura!
Ne szégyenüljenek meg miattam,
akik téged keresnek, ó, Izráel Istene!
verso 8
Mert érted viselek gyalázatot,
és érted borítja szégyenpír az arcomat.
verso 9
Idegenné lettem atyám fiai előtt
és jövevénnyé anyám fiai előtt.
verso 10
Mert a házad iránti féltő szeretet emészt engem,
a téged gyalázók gyalázásai hullanak reám.
verso 11
Ha sírok, és böjtöléssel gyötröm lelkemet,
az is gyalázatomra válik.
verso 12
Ha gyászruhába öltözöm,
akkor példabeszéd tárgya vagyok nekik.
verso 13
A kapuban ülők rólam beszélnek,
és a borozgatók rólam énekelnek.
verso 14
De én hozzád könyörgök, Uram:
jó tetszésed idején, Istenem,
kegyelmed sokasága szerint
hallgass meg engem szabadító igazságoddal!
verso 15
Ments ki az iszapból, hogy el ne süllyedjek;
hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől
és a feneketlen vizekből!
verso 16
Ne borítson el a víznek árja,
és ne nyeljen el az örvény,
és a verem szája ne záruljon be fölöttem!
verso 17
Hallgass meg engem, Uram,
mert jó a te kegyelmed!
Irgalmad bősége szerint tekints reám.
verso 18
Ne rejtsd el arcodat szolgád elől,
mert bajban vagyok.
Siess, hallgass meg engem!
verso 19
Légy közel lelkemhez, és válts meg engem,
szabadíts meg ellenségeimtől!
verso 20
Ismered gyalázatomat,
szégyenemet és pirulásomat;
ismered minden szorongatómat.
verso 21
A gyalázat összetörte szívemet,
és beteggé lettem.
Részvétre vártam, de hiába;
vigasztalókra, de nem találtam.
verso 22
Sőt ételembe mérget tettek,
és szomjúságomban ecettel itattak.
verso 23
Váljék saját asztaluk kelepcévé,
csapdává, amikor békében vannak.
verso 24
Homályosodjék meg a szemük,
hogy ne lássanak;
tedd derekukat mindenkor roskadozóvá!
verso 25
Öntsd ki rájuk haragodat,
és izzó haragod érje utol őket!
verso 26
Legyen pusztává szállásuk,
és hajlékuknak ne legyen lakója.
verso 27
Mert azt üldözik, akit megvertél,
és fájdalmában megszólják azt, akit te sújtottál.
verso 28
Büntesd meg álnokságukat,
ne jussanak el igazságodra!
verso 29
Töröltessenek ki az élők könyvéből,
és az igazak közé ne írassanak be!
verso 30
Engem pedig,
aki nyomorult vagyok, és szenvedek,
emeljen föl, Istenem, a te segítséged!
verso 31
Isten nevét dicsérem énekkel
és magasztalom hálaadással.
verso 32
Kedvesebb lesz ez az Úr előtt az ökörnél,
a szarvas és hasadt körmű bikánál.
verso 33
Látják majd ezt a szenvedők, és örülnek.
Ti Istent keresők, elevenedjék meg a szívetek!
verso 34
Mert meghallgatja az Úr a szegényeket,
és nem veti meg az övéit, ha fogságban vannak is.
verso 35
Dicsérje őt az ég és a föld, a tengerek
és minden, ami csak mozog bennük!
verso 36
Mert Isten megszabadítja a Siont,
és fölépíti Júda városait; ott laknak majd,
és birtokolni fogják.
verso 37
Szolgáinak utódai öröklik,
és ott laknak majd, akik nevét szeretik.
Libros
