Zsoltárok könyve
Salmo 9
verso 1
A karmesternek: „A fiú halála” dallamára. Dávid zsoltára.
verso 2
Dicsérlek, Uram, teljes szívemből,
hirdetem minden csodatettedet.
verso 3
Örülök és örvendezek tebenned,
zengem nevedet, ó, Magasságos!
verso 4
Mert meghátráltak ellenségeim,
elbuktak és elvesztek színed előtt.
verso 5
Mert véghez vitted ítéletemet és ügyemet,
trónodra ültél, mint igaz bíró.
verso 6
Megdorgáltad a népeket,
elveszítetted a gonoszt,
örökre eltörölted nevüket.
verso 7
Megsemmisült az ellenség,
örökre rommá lettek a városok,
amelyeket kiszaggattál,
még az emlékük is kiveszett.
verso 8
Az Úr örökké trónján ül,
ítéletre állította fel székét.
verso 9
Igazságosan ítéli meg a világot,
méltányosan törvénykezik a népek fölött.
verso 10
Az Úr a nyomorultak kővára,
erősség a szükség idején.
verso 11
Azért benned bíznak, akik ismerik nevedet,
mert nem hagyod el azokat, Uram,
akik keresnek téged.
verso 12
Énekeljetek az Úrnak, aki a Sionon lakik;
hirdessétek fenséges tetteit a népek között!
verso 13
Mert számonkéri a kiontott vért,
megemlékezik róla,
nem feledkezik el a szegények jajkiáltásáról.
verso 14
Könyörülj rajtam, Uram!
Lásd meg nyomorúságomat,
amely gyűlölőim miatt ért!
Te emelsz föl engem a halál kapujából,
verso 15
hogy hirdethessem dicsőségedet
Sion leányának kapuiban,
és örvendezzek szabadításodnak.
verso 16
A népek a maguk ásta verembe süllyedtek,
rejtett hálójukban megakadt a lábuk.
verso 17
Megismertette magát az Úr, ítéletet hozott;
a gonoszt saját keze munkája ejti el. Közjáték. Szela
verso 18
A Seolba jutnak a gonoszok,
oda jut minden olyan nép, amely elfeledkezik Istenről.
verso 19
Mert nem marad örökre elfelejtve a szegény,
a nyomorultak reménye sem vész el végképp.
verso 20
Kelj föl, Uram, ne hatalmasodjék el a halandó;
vond magad elé ítéletre a népeket!
verso 21
Rettentsd meg, Uram, őket,
hadd tudják meg a népek, hogy ők csak halandók. Szela
Libros
