Salmo 30
Dávid zsoltára. Templomszentelési ének.
Magasztallak, Uram,
hogy fölemeltél engem,
és nem engedted,
hogy ellenségeim örüljenek rajtam.
Uram Istenem, hozzád kiáltottam,
és meggyógyítottál engem.
Uram, felhoztad lelkemet a sírból,
fölélesztettél a sírba szállók közül.
Dicsérjétek az Urat, ti hívei!
Dicsőítsétek szent emlékezetét.
Mert csak egy pillanatig tart haragja,
de élethossziglan való jóakarata.
Este bánat tér be, reggelre itt a vidámság.
Jó sorsomban azt mondtam:
Nem rendülhetek meg soha.
Uram, jóvoltodból megszilárdítottál,
mint egy hatalmas hegyet,
de mikor elrejtetted arcodat, megrettentem.
Hozzád kiáltok, Uram!
Az én Uram irgalmáért könyörgök!
Mit használ nekem a vérem, ha sírba szállok?
Dicsér-e téged a por, hirdeti-e igazságodat?
Hallgass meg, Uram, könyörülj rajtam!
Uram, légy segítségem!
Siralmamat vígságra fordítottad,
leoldoztad gyászruhámat,
körülöveztél örömmel.
Ezért zengedezek szentségednek,
és nem hallgatok el, Uram Istenem,
mindenkor hálát adok neked.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150