Zsoltárok könyve
34. zsoltár
1. vers
Dávidé; abból az időből, amikor őrültnek tettette magát Abímelek előtt, aki elűzte, ő pedig elment.
2. vers
Áldom az Urat minden időben,
dicsérete mindig ajkamon van!
3. vers
Az Úrral dicsekszik lelkem;
hallják ezt a szegények, és örülnek.
4. vers
Dicsőítsétek velem az Urat,
és magasztaljuk együtt az ő nevét!
5. vers
Kerestem az Urat,
és meghallgatott engem,
minden félelmemből kimentett engem.
6. vers
Akik őrá néznek, felvidulnak,
és arcuk nem pironkodik.
7. vers
Ez a szegény kiáltott,
és az Úr meghallgatta,
minden bajából kimentette őt.
8. vers
Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett,
és megszabadítja őket.
9. vers
Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr!
Boldog az az ember, aki hozzá menekül.
10. vers
Féljétek az Urat, ti szentjei!
Mert akik őt félik,
azoknak semmiben nincs fogyatkozásuk.
11. vers
Az oroszlánok is szűkölködnek, éheznek,
de akik az Urat keresik,
nem nélkülöznek semmi jót.
12. vers
Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám,
megtanítalak titeket az Úr félelmére!
13. vers
Ki az az ember, akinek tetszik az élet,
és szeretne jó napokat látni?
14. vers
Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól
és ajkadat a csalárd beszédtől.
15. vers
Kerüld a rosszat, és cselekedjél jót.
Keresd a békességet és kövesd.
16. vers
Az Úr szeme az igazakon van,
és füle az ő kiáltásukra figyel.
17. vers
Az Úr arca pedig a gonosztevők ellen fordul,
és emlékezetüket is kiirtja a földről.
18. vers
Ha az igazak kiáltanak, az Úr meghallgatja
és minden bajukból kimenti őket.
19. vers
Közel van az Úr a megtört szívűekhez,
és megsegíti a megsebzett lelkeket.
20. vers
Sok baj éri az igazat,
de valamennyiből kimenti az Úr.
21. vers
Megőrzi minden csontját,
egy sem törik el közülük.
22. vers
A gonoszt a gonoszság öli meg,
és meglakolnak, akik gyűlölik az igazat.
23. vers
Az Úr megváltja szolgái lelkét,
és senki sem lakol meg, aki hozzá menekül.
Könyvek
