Zsoltárok könyve

Fejezetek:

… 135 136 137 138 139 …   ⇤ ← 137 → ⇥

1. vers

Ott ültünk Babilon folyói mellett,

és sírtunk, amikor Sionra emlékeztünk.

2. vers

Az ott lévő fűzfákra akasztottuk hárfáinkat,

3. vers

mert énekszóra nógattak ott elfogóink,

kínzóink pedig víg dalra, amikor ezt mondták:

Énekeljetek nekünk a Sion énekeiből!

4. vers

Hogyan énekelnénk az Úr énekét

idegen földön?

5. vers

Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem,

felejtkezzék el rólam a jobb kezem!

6. vers

Nyelvem ragadjon az ínyemhez,

ha nem emlékezem meg rólad,

ha nem Jeruzsálemet tekintem

legfőbb örömömnek.

7. vers

Emlékezzél meg, Uram, Edóm fiairól,

akik azt mondták Jeruzsálem napján:

Romboljátok le,

romboljátok le egészen az alapjáig!

8. vers

Babilon leánya, te pusztulásra való!

Áldott legyen, aki megfizet neked azért,

amit tettél velünk!

9. vers

Áldott legyen, aki megragadja

és sziklához csapja kisdedeidet!

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150