61. zsoltár
A karmesternek: húros hangszerre. Dávidé.
Hallgasd meg kiáltásomat,
Istenem, figyelj könyörgésemre!
A föld széléről kiáltok hozzád,
mert elepedt a szívem.
Vigyél engem innen a sziklára,
hiszen az magas nekem!
Mert te vagy az én menedékem
és erős bástyám az ellenség ellen.
Hadd lakozzam sátradban mindörökké,
hadd meneküljek szárnyad oltalmába! Szela
Mert te, Istenem, hallottad fogadalmaimat;
a nevedet félőkkel együtt adtál örökséget nekem.
Adj napokat a király napjaihoz,
évei nemzedékről nemzedékre érjenek!
Isten előtt trónoljon örökké;
rendeld ki kegyelmedet és hűségedet,
hogy őrizzék meg őt.
Így majd szüntelen nevedet éneklem,
és mindennap teljesítem fogadalmaimat.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150