Zsoltárok könyve

Fejezetek:

… 139 140 141 142 143 …   ⇤ ← 141 → ⇥

1. vers

Dávid zsoltára.

Uram, téged hívlak: siess hozzám,

figyelj szavamra, amikor hívlak.

2. vers

Jusson eléd imádságom mint illatáldozat,

és fölemelt kezem mint esti áldozat.

3. vers

Uram, tégy zárat a számra,

őrizd ajkaim nyílását!

4. vers

Ne engedd szívemet rosszra hajolni,

hogy ne cselekedjem istentelenül

a gonosztevőkkel együtt;

és ne egyem kedvelt ételükből.

5. vers

Ha igaz ütlegel engem, kegyelem az;

ha dorgál engem, olyan,

mintha olajjal kenné a fejemet.

Nem vonakodik fejem,

sőt még imádkozom is érte bajaiban.

6. vers

Ha bíráikat letaszítják a szikláról,

akkor majd hallgatják beszédeimet,

mert gyönyörűségesek.

7. vers

Mint amikor barázdát vágnak a földbe,

úgy szóródnak szét csontjaik a Seol torkában.

8. vers

De az én szemem, Uram Isten, rajtad csüng.

Hozzád folyamodom, ne oltsd ki életemet!

9. vers

Őrizz meg a tőrtől, amelyet nekem vetettek,

a gonosztevők hálóitól!

10. vers

Az álnokok saját tőrükbe esnek,

míg én nyugodtan továbbmegyek.

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145 146 147 148 149 150