Zsoltárok könyve

62. zsoltár

A karmesternek, Jedútúnnak: Dávid zsoltára.

Csak Istenben nyugszik meg lelkem,

tőle jön szabadulásom.

Csak ő az én kősziklám és szabadítóm;

ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg teljesen.

Meddig támadtok még egy ember ellen,

meddig törtök ellene valamennyien,

mint megroskadt fal és düledező kerítés ellen?

Csak arról tanácskoznak,

hogyan vessék le őt méltóságából.

Hazugságban telik kedvük,

szájukkal áldanak, de szívükben átkoznak. Szela

Csak Istenben nyugszik meg lelkem,

mert tőle van reménységem.

Csak ő az én kősziklám és szabadítóm,

ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg.

Istennél van szabadulásom és dicsőségem;

ő az én erős kősziklám, Istennél van menedékem.

Bízzatok őbenne mindenkor, ti népek,

öntsétek ki előtte szíveteket.

Isten a mi menedékünk. Szela

Bizony hiábavalóak a közemberek fiai,

és hazugok a főemberek fiai.

Ha egy mérleg serpenyőjébe vetnék őket,

mind alábbvalók lennének a semminél.

Ne bízzatok zsarolt javakban,

és rablott dologgal ne kevélykedjetek.

Ha gyarapszik is vagyonotok,

ne abban bizakodjatok.

Egyszer szólt Isten, és két dolgot hallottam:

azt, hogy a hatalom Istené,

és tiéd, Uram, a kegyelem is.

Bizony megfizetsz mindenkinek

a cselekedete szerint!

Könyvek